Párkányiak a jeges árban

A Párkány–Esztergom távíróvezeték történetét bemutató kiállítás nyílt a párkányi városi múzeumban. A Párkányi emberek a jeges árban című kiállítást Sáfár József ipartörténeti kutató nyitotta meg.

Párkány

Sáfár József hosszú évek óta kutatja a távírás történetét. A Podaminczky-Vigyázó-kastélyban (Budapest XVII. kerülete) állandó tárlatot hozott létre, melynek része egy szabadtéri „távírósétány” is a kastély parkjában, ahol kellemes környezetben járhatók be és tanulmányozhatók a különféle távírópóznák és a régi oszlopszerelvények. Magángyűjteménye egy részét kölcsönözte a párkányi múzeumnak. Elsősorban azokat a tárgyi emlékeket, írásos dokumentumokat és fényképeket, amelyeknek közük van a Párkány–Esztergom távíróvezetékhez. Sáfár József a kiállítás megnyitóján röviden ismertette a magyar távírás történetének alakulását, és kiderült az is, mi köze van mindehhez a jeges árnak és a párkányiaknak.

Bécs és Pozsony között 1847-ben készült el a távíróvonal, aminek folytatásaként 1850-ben Pestre érkezett a távíró, melyhez 1862-ben Esztergom és Párkány is csatlakozott. A Párkány és Esztergom közötti távírda különlegessége az volt, hogy a kábel a Duna alatt vezetett. Mivel az összeköttetés gyakran meghibásodott, légvezetékes átfeszítéssel is próbálkoztak, ami szintén sok bajjal és megpróbáltatással járt. Ennek oka a dunai jégzajlás volt, ami az 1870-es években nagyon gyakori jelenség volt. A jeges árban a munkások életük kockáztatásával kutattak a vízben a huzalok után, hogy helyre tudják állítani a távíróhálózatot. „Sajnos nem maradt fenn írásos feljegyzés arról, hogy kik voltak azok az emberek, akik részt vettek a munkában. Csupán az első párkányi távirdatiszt nevét sikerült kideríteni. Egy 1883-ból származó adat szerint Koncz Andrásnak hívták” – tájékoztatta lapunkat Juhász Gyula, a párkányi múzeum vezetője.

A kiállításmegnyitón Sáfár József bemutatta a Távírófüzetek című sorozat egyik kiadványát is, amely a Párkány és Esztergom közötti távíróvezeték történetét mutatja be. A füzet gazdag képanyaggal illusztrálva, részletes alapossággal ismerteti a Magyarországot behálózó távíróvezeték történetét, kiemelt hangsúlyt fektetve a párkányi és az esztergomi régióra.