GULYÁS ZSUZSANNAPárkány. Látványos, élvezetes történelmi órának beillő csatajelenet zajlott Párkányban az egykori kompkikötőben. A keresztény hadak – csakúgy, mint 331 éve – fényes győzelmet arattak a török sereg felett.
Párkányban csúfos vereséget szenvedett a török sereg
![](/sites/default/files/styles/image_16_10_w400/public/lead_image/ujszo_1410333387282_53.jpg.webp?itok=Io2I5S2t)
GULYÁS ZSUZSANNA
Párkány. Látványos, élvezetes történelmi órának beillő csatajelenet zajlott Párkányban az egykori kompkikötőben. A keresztény hadak – csakúgy, mint 331 éve – fényes győzelmet arattak a török sereg felett. A Historama napokon a város a párkányi csatára emlékezett.
Az esztergomi Esztör Napokhoz kapcsolódva Párkányban első alkalommal rendeztek történelmi napokat. A rendezvény egy 331 évvel ezelőtti eseménynek, a párkányi csatának állít emléket, amit néhány történész jelentősebbnek tart, mint a bécsi viadalt. Magyarország felszabadítása a százötven éves török uralom alól ugyanis éppen Párkány és Esztergom felszabadításával kezdődött. Történelmi források szerint Bécs felmentése után az udvar békét akart kötni a törökökkel, Sobieski János lengyel király azonban a törökök nyomába eredt és Esztergom felmentésére indult. Sobieskit és katonáit Párkánynál erős török csapatok támadták meg. Kétezer lengyel katona esett el. Másnap érkezett meg Lotharingiai Károly herceg serege. Segítségükkel a felmentő sereg 28 ezer fősre duzzadt, és megsemmisítő csapást mért a törökökre. Az esztergomi várat Ibrahim pasa 1863. október 28-án adta fel. Ezzel véget ért Esztergom török megszállása, és megkezdődhetett az ország török uralom alól való végleges felszabadítása.
A csatajelenet a lelkes, korabeli ruhákat és fegyverzetet viselő hagyományőrző csoportoknak köszönhetően látványosan elevenedett meg. A lovasok és a gyalogosok a lengyel és a török ágyúk fülrepesztő dörrenései mellett az egykori kompkikötőnél csaptak össze. A csatát ünnepélyes felvonulás és fegyverbemutató előzte meg. A hagyományőrző csoportok kíséretében koszorúzták meg Sobieski János párkányi lovas szobrát is.
A párkányi történelmi napokon a gyerekeket mesejáték és népi játszótér várta, ahol a célba dobás mellett kipróbálhatták a gólyalábat, a lovagi tornát, a kosárhintát és a csigafuttatást is. A városi múzeumban lengyel népviseleti kiállítás nyílt. A párkányi történelmi napokat a folklórcsoportok műsora és Vadkerti Imre koncertje zárta.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.