Pályázati lehetőségek és jogi tanácsadás

Nagyfödémes. A múlt héten kétnapos rendezvénynek adott otthont a galántai járásbeli település. Pénteken a Szövetség a Közös Célokért (SZKC) társulásba tömörülő szervezetek regionális vezetőinek tartottak országos szintű szakmai értekezletet.

Szombaton Otthont a hazában, hazát a szülöfölfön! címmel – a Csemadok Galántai Területi Választmányának szervezésében – a mátyusföldi magyar közéleti szereplők részvételével közösségi fórumot rendeztek.

Az SZKC értekezletének egy részéről múlt hét szombati lapszámunk már beszámolt, a további napirendi pontokról készült összegzést alábbi írásunkban olvashatják. A szombati közösségi fórumon elhangzott előadásokról – terjedelmi okokból – holnapi számunkban közlünk összefoglalót.

Az SZKC pénteki értekezletén az uniós csatlakozásra való felkészülésről is sok szó esett. Andrássy Zsuzsanna, az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium osztályvezetője és Baros Róbert, a Galántai Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója az EU szlovákiai támogatási rendszeréről tájékoztatott.

Akadt, aki most tudatosította, hogy az a szervezet, amely nem rendelkezik saját pénzeszközökkel, csak bankhitel segítségével pályázhat uniós támogatásra. Ugyanis először a kért összeg öt százalékának megfelelő önrészt kell elköltenie a pályázatban megjelölt célra, azután kaphatja meg azt a 15 százalékot, amellyel a szlovák állam járul hozzá a támogatáshoz, majd csak ezt követően jöhet az EU felkínálta 80 százalék.

Az egyik szenci résztvevő azt kifogásolta, hogy Pozsony és vidéke nem vehet részt a pályázatokon. Szerinte hiába érvelnek azzal, hogy ez a régió sokkal jobb gazdasági helyzetben van, mint az ország többi része, az itt lévő alapiskolák – különösen a magyar tanítási nyelvűek – ugyanolyan anyagi problémákkal küzdenek, mint akármelyik más régióban.

A minisztérium képviselője megnyugtatta a kérdezőt: a Szenci járás alapiskoláitól sem tagadják meg a támogatás lehetőségét, de erre majd egy következő, kimondottan a pozsonyi régióra kiírandó pályázaton lesz lehetőség. Szó volt a magyarországi nemzeti informatikai társadalom építéséről, és az is elhangzott, hogy e téren a révkomáromi egyetemmel is szeretnének együttműködni. Magyarországi informatikai-művelődési táborsorozatot is szerveznek, ahol 100-100 magyarországi és felvidéki fiatal vehetne részt.

Szabó Olga ügyvéd, az SZKC jogsegélyszolgálati munkatársa a földvisszaigényléssel kapcsolatban adott praktikus tanácsokat. Egyebek mellett elmondta: előfordul, hogy magyarországi lakos is jelentkezik az elkobzott földért. Bár külföldi állampolgár nem restituálhat, a jogásznő mégis azt ajánlja, ilyen esetekben is érdemes utánanézni az egykori földjének, mert előfordulhat, hogy az illetékes helyen nincs bejegyezve az elkobzási végzés (tehát a földet jogi szempontból nem is kobozták el), s így örökölhető. Egy másik praktikus jogi tanács: ha nem valósult meg az terv, amely miatt a földet annak idején konfiskálták – például nem épültek meg a bősi vízlépcső egyes részei – az elkobzott föld visszavásárolható azért az összegért, amennyit annak idején az állam fizetett érte. A tanácskozáson a magyarországi munkavállalási és tanulási lehetőségekről, valamint a kulturális, a könyvkiadási és egyéb együttműködési elképzelésekről is szó esett.