Miért süllyednek a nagylúcsiak?
Nagylúcs. „Nem beszélnék formahanyatlásról, inkább csak a húzóemberek fogták vissza magukat” – vélekedik Takács István, a dunaszerdahelyi területi bajnokság második osztályában szereplő nagylúcsi futballcsapat edzője.
PÁLYALESEN
Nagylúcs. „Nem beszélnék formahanyatlásról, inkább csak a húzóemberek fogták vissza magukat” – vélekedik Takács István, a dunaszerdahelyi területi bajnokság második osztályában szereplő nagylúcsi futballcsapat edzője. Az idény elején a második helyen is szerepeltek, most pedig csúsznak a középmezőny felé, legutóbb Bodakon hagyták a pontokat (2:1). Szereplésüket leginkább a patonyrétiek elleni meccs befolyásolta, amelyen megsérült a jó teljesítményt nyújtó kapusuk, és olyan hálóőrt találtak helyette, aki már hosszabb ideig nem védett. „Első számú kapusunk elvesztése nagy érvágás volt, a hátvédsor azóta már nem működik olyan jól, mint azelőtt, és nagyon érezzük egy vérbeli befejező csatár hiányát is. Remélem, ezt a vezetőség is észrevette, és erősíteni tudunk” – sorolta a visszaesés okait a mester. Persze minden viszonylagos: ha abból indulunk ki, hogy a csapatnak tavaly kiesési gondjai is voltak, akkor nagyszerű az idei őszi teljesítmény, hiszen még tavasszal a feljutási küzdelembe is beleszólhatnak. (hp)Kikapott
az őszi bajnok
Oroszka/Hontvarsány. „Az első gólt mi rúgtuk, de sajnos a saját kapunkba. Mindkét csapat nyílt sisakkal játszott, a szerencse azonban a hazaiakhoz szegődött” – kesergett a lévai területi bajnokság II. osztályában lejátszott Pohronský Ruskov–Kalinčiakovo (3:2) mérkőzés után Ján Béreš, a vendégek menedzsere. A tisztségviselő véleménye szerint a szűnni nem akaró havazás miatt irreális volt a játéktér, Peter Havran játékvezető azonban másként vélekedett. „A mérkőzés előtt felhívtam a sípmester figyelmét arra, hogy amennyiben vállalja a felelősséget a játékosok testi épségéért, hajlandóak vagyunk pályára lépni. Még a vonalak sem voltak kellőképpen láthatóak. Ráadásul 1:1-es állásnál egyik vezéregyéniségünk Pavol Lohyňa begyűjtötte második sárga lapját, így idő előtt mehetett zuhanyozni. Vasárnap a második vereségünket szenvedtük el, de így is a táblázat első helyén telelhetünk” – nyilatkozta lapunknak a hontvarsányiak egyik vezetője. (áb)
Barczi Szilárd törött ujjal védett
Pered. Kétgólos győzelmet aratott a nyitra-vágsellyei területi III. A osztályában szereplő peredi fakó a Báb ellen. Nagyobb arányban is nyerhettek volna a feljutásra pályázó mátyusföldiek, ám rengeteg helyzetet kihagytak. A prímet a 20 éves Franko Tamás vitte, aki egyszer ugyan betalált (már 14 gólnál tart), de legalább öt ziccert elpuskázott. A meccs után mégis mindenki a múlt fordulóban lejátszott Nové Sady elleni peches hazai meccset emlegette. „Végig egykapuztunk a listavezető ellen, mégis 1:1 lett a végeredmény. Jogos gólunkat nem adták meg, két tizenegyest pedig kihagytunk. A sérülten védő kapusunk pedig bevédett egy ártalmatlannak tűnő beadást” – mondta lapunknak Vankó Gyula edző. „Még a meccs elején az egyik vetődésnél eltört az ujjam, mivel nem volt tartalékkapusunk, végigvédtem a meccset. Sajnos, egy beívelés után óriási fájdalmat éreztem, s olyan szerencsétlenül értem a labdához, hogy az bepottyant a kapuba” – árulta el a 40 esztendős Barczi Szilárd, aki nem is olyan régen még az élvonalban bíráskodott. (sz. z.)
Tíz centis hóban Gyerken
Gyerk/Csata. Legutóbb az ötödik fordulóban hullajtották el a pontokat hazai környezetben a gyerkiek az ugyancsak újoncnak számító vámosladányiak elleni mérkőzésen (0:1). A lévai területi bajnokság II. osztályában az őszi idényt záró hétvégi találkozón csak döntetleneztek az egyik bajnokjelöltnek számító csataiak ellen (1:1). „A rendkívül nehéz talajon lejátszott összecsapás küzdelmes és a feltételekhez mérten színvonalas volt. Az első félidőben meddőnek bizonyultak támadási kísérleteink, és csupán húsz perccel a találkozó vége előtt sikerült egyenlítenünk egy kapu előtti kavarodás után Teknős révén. A döntetlent végül is igazságos eredményként könyvelem el” – értékelte a játéktéren lezajló eseményeket Szabó Zoltán, a hazaiak játékosedzője. „A mérkőzés nagyon sokat kivett belőlünk, hiszen mintegy tíz centiméteres hóban kergettük a labdát. Jobbak voltunk ellenfelünknél, de házi gólkirályunk, Varga Kornél, aki egyébként az öcsém, sorra elpuskázta a kínálkozó lehetőségeket. Még szerencse, hogy az 50. percben jól célzott Cibula Péter. Győznünk kellett volna, hiszen a vasárnapi eredményből kifolyólag veszélyben forog a feljutást jelentő második helyünk. A minket árgus szemekkel figyelő bátiaknak ugyanis még van egy elmaradt mérkőzésük” – vélekedett Varga Richárd, a csataiak játékosedzője. (áb)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.