Ötven éve kapott ismét városi rangot Gúta

Az évforduló alkalmából múlt pénteken emléktáblát avattak a városi hivatal bejáratában, a művelődési központ falán az elmúlt 50 évet felelevenítő nagyméretű fotókat helyeztek el, az ünnepi testületi ülésen Tóth Imre, Harsányi Imre és Árgyusi Imre egykori, valamint Horváth Árpád jelenlegi polgármester idézte fel az elmúlt évtizedek legfontosabb történéseit, és átadták a város díját. Az ünnepséget, amelyre meghívták Gúta testvértelepüléseinek – Mezőberény, Medgyesegyháza, Kisbér, Galgagúta, Pitvaros – küldötteit is, a Duna Művészegyüttes táncszínházi előadása tette teljessé.

Villa Guttát 1268-ban említik először a források az esztergomi érsekség birtokaként, vagyis jövőre újabb jelentős évfordulóról, a 750.-ről emlékezhetnek meg a városban. 1551-ben városi rangot kapott, országos vásárrendezési joggal, ám a 19. század végén az akkori törvények alapján megszűnt mezővárosi rangja. Az 1965-ös nagy árvíz Gútát sem kímélte: a korabeli krónikák szerint 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott és csak 107 maradt ép. Az országos összefogásnak köszönhetően rohamtempóban épült újjá a település, és 1967. október 14-én Jány János, a helyi nemzeti bizottság elnöke személyesen Alexander Dubček kezéből vehette át a várossá nyilvánításról szóló okiratot, ami 1967. november 1-jével lépett hatályba.

A városháza falán elhelyezett emléktáblán – Darázs Rozália képzőművész alkotása – Gúta két legjelentősebb jelképe látható, egyrészt a város címere egy 1600 körüli rézkarc alapján, másrészt az 1800-as évek elejéről származó jegyzői pecsét; ez utóbbi különlegessége, hogy Szent Adalbertet, az Esztergomi Egyházmegye jelképét nem vértanúként, hanem Szent István keresztelő püspökeként ábrázolja. Az emléktábla-avatás során köszöntötték az 1967. november 2-án született Nagyné Magdalin Mónikát, aki a már város Gúta első újszülöttje volt. „A várossá nyilvánítás nemcsak rangot, hanem büszkeséget, tekintélyt és felelősséget is jelent” – fogalmazott ünnepi köszöntőjében Horváth Árpád. Kiemelte, hogy a város az összefogás, az önfeláldozás jelképe is, hiszen ezek az erények kellettek újjáépítéséhez. Az ünnepi testületi ülésen átadták a Pro Urbe díjat is. A rangos elismerést Guba Barnabás gyermekorvos, Vincze Ferenc cselgáncsedző és Harmathné Vörös Kornélia néprajzos kapta. Guba Barnabás 1968-tól, közel hat évtizede praktizál a városban, három vagy talán négy nemzedék egészségét, fejlődését felügyelte. Vincze Ferenc edzői tevékenysége 36 éve alatt több mint 2000 fiatal fordult meg a gútai tatamin, 65 országos bajnoki érmet szerezve. Harmathné Vörös Kornélia a település néprajzi hagyományait, ősi szókincsét, rég elfeledett történeteit, lakodalmi hagyományait, a gyermekjátékokat, mondókákat gyűjtötte fáradhatatlanul; egészségi okok miatt sajnos személyesen nem tudott részt venni az ünnepségen.