Országos tanévnyitó Szádalmáson: nagy probléma az országos pedagógushiány, de a szlovákiai magyar iskolákban még nem olyan drámai a helyzet

A magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét a rozsnyói járásbeli Szádalmás község református templomában tartotta szombaton a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ). A 23. országos tanévnyitó ünnepségnek a szokásokhoz híven három fő programpontja volt: az egyházi tisztségviselők közbenjárásával köszöntötték és megáldották a rendezvényen megjelent környékbeli települések leendő kiselsőseit, a hosszú évek óta tevékenykedő, közel húsz nyugdíjba vonuló pedagógusnak átadták a köznevelési díjat, és azokat a fiatal, pályakezdő pedagógusokat is köszöntötték, akik az idei tanévben kezdik meg pedagógiai pályafutásukat. Az ünnepélyes tanévnyitó kapcsán tartott ökumenikus istentiszteletet a Szádalmáson szolgáló Varga Zoltán Abaúj-tornai Református Egyházmegye espereshelyettese, illetve a szintén szádalmási Balázs Patrik espereshelyettes, plébániai kormányzó vezette, akik prédikációikban többször is hangsúlyozták az anyanyelven történő oktatás fontosságát, illetve azt, hogy a pedagógia nem egy klasszikus munkahely, hanem egy szívből eredő hivatás. „Ahogy tegnap is beszélgettem a pedagógusokkal, azt mondtuk, ez nem egy munkahely, nem úgy megyek, hogy majd nyolc óra múlva letelik, bezárom az ajtót és nincs tovább. Ez egy hivatás! S én egyszer egy olyan gondolatot hallottam: sok munka van, sok teendő, de az életben mindössze három hivatás van, ami a legfontosabb. Nem akarom azt mondani elsőként, ami a legfontosabb, s ez a papi hivatás, de emelett a tanár és a szülő a másik kettő. A pap, a tanár és a szülő egy olyan hivatás, amely nem dolgozik, nem robotol, hanem nevel. S nevelni nem lehet, csak szigorral, és a szigor mellett óriási szeretettel” – mondta prédikációjában Balázs Patrik espereshelyettes. 

Közelgő iskolareform

Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke beszédében többször is rámutatott arra, hogy országunk minden egyes lakosának kijár a minőségi oktatás, melyet egy jól felszerelt, korszerű iskolaépületben, egészséges, családias légkörben, képzett szakemberek irányításával kapnak meg.

„Joggal várjuk el mindenkitől, aki felelősen gondolkodik, hogy ez a jövő a szlovákiai magyarság szempontjából kiszámítható legyen. De ehhez elengedetlen, hogy legyen aki szót emel és tesz az érdekünkben. Érettünk, iskoláinkért, falvainkért, városaink fellendüléséért. Az idei tanévnyitó mottója a Jótól jót tanulni. A gyermekek sorsának kulcsa ugyanis a pedagógusok kezében van” – mondta Fekete Irén.

Az elnök a rendezvényt követően az Új Szónak a 2026-tól induló iskolareformról is beszélt, mely szerinte bár még messze van, már most is rengeteg tennivaló és munka vár a pedagógusokra. „Erre fel kell készülni, ugyanúgy a szakmai és az emberi kompetenciákat is fejleszteni kell, de nem dobogna bennem pedagógus szív, ha nem mondanám azt, hogy az idei tanévre is derűlátóan nézünk. A szövetségünkben elhivatott, szakmailag képzett pedagógusok foglalnak helyet, akik egy-egy felmerülő probléma esetében igyekeznek megoldásokat találni. Számunkra minden tanév hatalmas reményekkel indul, azonban továbbra is a gyerekek a legfontosabbak, hiszen ha felkészülve megyünk be az órára, szeretjük amit csinálunk, és folyamatosan fejlesztjük, képezzük magunkat, akkor biztosan meg találjuk velük a közös hangot” – nyilatkozta lapunknak Fekete Irén, aki szerint a magyar nyelvű anyanyelvi oktatás az óvodától egészen az egyetemig biztosított. A felvidéki iskolahálózatnak 648 tanintézménye van közel 49 ezer gyermekkel. Ebből 358 óvoda van közel 10 000 gyermekkel, 234 alapiskolát 29 585 gyermek látogat, további 20 gimnáziumban és 36 szakközépiskolában pedig majd 9 ezer diák tanul. Az SZMPSZ folyamatosan nyomon követi a beíratási adatokat, azonban az elnök szerint azokat csak akkor teszik nyilvánossá, amikor beérkeznek a valós, pontos számok. „Már áprilisban feljegyezzük a számokat, de csak azért, hogy lássuk a tervezett és a valósan beíratott gyermekek száma közti különbséget. Az eltérő számokra különféle magyarázat van: a szülő elhalasztja a beíratást, más iskolát választ gyermekének, vagy külföldön tartózkodik és emiatt csak később kezdik meg a tanévet. Azt azonban elmondhatom, hogy az utóbbi időben nincs túl nagy kilengés a beíratott elsősök számában, sőt, a legfrissebb adatok azt tükrözik vissza, hogy egyre több kiselsősünk van,. A jelenlegi számok azt mutatják, hogy a 2023/24-es tanévben körülbelül 200-al több diáknak örvendhetünk. Én nagyon bízom benne, hogy ez a növekedés idén szeptemberben visszaigazolódik” – mondta Fekete Irén.

Eltérő problémák

Az elnök szerint nagyon nagy probléma a pedagógushiány. Tisztában vannak azzal, hogy országos szinten még legalább 1200 pedagógusra volna szükség, de ez a probléma főleg a pozsonyi régióra jellemző, ahol jelenleg hétszáz pedagógus hiányzik az alsó tagozatos természettudományi- és angolórákról, de a többi tantárgy is segítségért kiált.

„Tudomásom szerint a magyar iskolákban még nem ilyen drámai a helyzet, de úgy vélem, hogy a szakembereknek minél előbb össze kell dugni a fejüket, hogy statisztikailag is kimutassák, mi vár ránk a jövőben. Nem utolsó sorban pedig azt is fontos megemlíteni, hogy a pedagógus szövetségben a főként a Kelet-szlovákiai  országrészben található iskolákra jellemző, a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal kapcsolatos problémákról is nyíltan beszélünk, sőt, nagyon sok olyan fejlesztést hozunk, amelyekkel segíteni szeretnénk ezeket az iskolákat. Ilyen például a Komplex Instrukciós Program (KIP), amelyet nemrégiben kezdtünk el alkalmazni Gömörben. Mindig azon gondolkodunk, hogy mik azok a módszerek, amelyekkel segíteni tudnánk, éppen ezért állandó kapcsolatban vagyunk az érintett régiók iskoláival” – közölte szerkesztőségünkkel Fekete Irén.

Az ünnepélyes tanévnyitón Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, illetve Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is beszédet mondott. Orosz egyebek mellett a magyar nyelvű oktatás megszűnésének veszélyéről, illetve a két ország (Ukrajna és Szlovákia - a szerk. megj.) oktatásügyének hasonlóságairól, beleértve azt arra jellemző problémákról beszélt. „Ez elmúlt harminc évben azt tapasztalhattuk, hogy egymásra számíthatunk. Sajnos érettünk, kárpátaljai kissebségekért a magyar szervezetek, a magyar közösség és a magyar államon kívül szavát eddig más, civil szférát védő társadalmi szervezet vagy egyéb hivatal nem emelte fel. Sem az EU-ban, sem azon kívül. Az oroszosításnak az ukránokkal közösen ellenálltunk, s már nálunk is lehet tanulni magyar nyelven. Nos, mint látjuk, a történelem forgandó, és amivel mi anno büszkélkedhettünk, az most már nem igaz. Mi most épp ott tartunk Kárpátalján, ahol a szlovákiai magyarok tartottak harminc évvel ezelőtt. S hogy a felvidéki magyarok megállták a helyüket, az csak azon múlott, hogy az emberek kiálltak a jogaik mellett. Ezért azt gondolom, hogy ez az összefogás csak akkor működik, ha sosem engedjük el egymás kezét” – mondta Orosz Ildikó.

Kérdéses jövőkép 

A tanévnyitón elhangzottak kapcsán több felvidéki magyar tanintézmény igazgatóját is megszólítottuk. Többségük megfelelőnek találta az iskolák jelenlegi helyzetét, azonban a közelgő parlamenti választások és az egyes politikai pártok iskolareformjáról szóló hírei kapcsán attól félnek, hogy  a nem csak a szlovákiai magyar oktatás, hanem teljes egészében a szlovák iskolaügy is veszélybe kerülhet. „A szlovákiai magyar oktatás jövőjét a helyi magyar közösségekben látom. Ha erősek maradnak, vagy meg tudnak erősödni egy-egy kisváros vagy egy nagyobb falu körül és aköré tud épülni egy erős iskola, akkor a magyar oktatás meg tud maradni. Egyébként pedig azt látom, hogy a pillanatnyi finanszírozási rendszer szerint a magyar nyelvű oktatás jövője kérdéses. Az égészben talán az a legszomorúbb, hogy nincs hosszútávú jövőkép, de szerintem ez nem csak a szlováki magyarra, hanem teljes egészében a szlovákiai szlovák iskolaügyre is egyaránt elmondható. Az oktatásügy ugyebár a politika eszköze, s ha a választások után jön egy új vezetés, amely megpróbál megint valami újat bevezetni, ugyanakkor van egy öt-hat éves terv, ami nem fut végig, akkor az egész rendszer és annak az eredménye nem más, mint a folyamatos kapkodás áldozata. Én azt hiszem, hogy kicsit okosabban kellene szétosztani azt pénzösszeget, ami jelen pillanatban országunk oktatásügyére van elkülönítve” – mondta az Új Szónak Nagy István, a szepsi Boldog Salkaházi Sára Egyházi Iskolaközpont igazgatója. Mint kiderült, az ország keleti csücskében található Királyhelmecen nagyobb konkurenciával dolgoznak az iskolák, ennek ellenére a Helmeczy Mihály Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alkalmazottjai mindent megtesznek annak érdekében, hogy a diákok létszámát megtartsák, és hogy a létszámcsökkenés is a lehető legalacsonyabb legyen. „Különböző programokkal és külső intézmények segítségével igyekszünk biztosítani a szülőket arról, hogy a gyerekeik a szlovákiai magyar oktatásban is jó kezekben vannak. Ha a királyhelmcei iskolánkra egy országos szintű perspektívából nézünk, akkor én azt látom, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók létszáma növekvő, és szinte az is biztos, hogy a Nyugat-szlovákiaiakhoz képest mi teljesen más problémákkal küzdünk. Ameddig a nyugati iskolákat inkább a pedagógushiány gyötri, addig nekünk valamilyen módon az értelmiségi szülőket is meg kell szólítani, hogy ők is bátran ránk bízhassák gyerekeiket” – közölte lapunkkal Szabó Ferdinád, a királyhelmcei alapiskola igazgatója.

Az SZMPSZ ünnepélyes tanévnyitójának utolsó programpontja a magyar iskoláknak szánt üzenet volt, melyet Mohňanský Csilla, a Buzitiai Alapiskola igazgatója fogalmazott meg. Az igazgató szavai szerint a gyermek kincs, egy csiszolatlan gyémánt, amely bekerülve az iskolába egyre fényesedhet, ha kellő szeretettel, odafigyeléssel, helyes értékek átadásával formálják. Egy-egy kis személyiség, akik csapatot alkotva, szeretet által csodákra képesek. „Mindig a helyi emberek azok, akik döntenek az iskolájukról. Ha egy támogató fenntartó, egy jó tantestület, egy jó szülői közeg összejön, akkor a pedagógus és a gyerek szárnyalni tud. A politika szerintem csak abba tud beleszólni, hogy legyen-e magyar iskola vagy sem, de az, ami az iskola falai mögött zajlik, az csakis az ott dolgozó pedagógusok, a gyerekek és a szülők kompetenciáján múlik. Fontos azonban figyelembe venni országunk gazdasági helyzetét és az infláció fejlődését, mely ugyebár már iskolakezdéskor is képest megnehezíteni egy-egy család életét. A magyar állam és a Rákóczi Szövetség részéről óriási támogatást kapnak a szülők, hiszen a Bethlen Gábor alap támogatása is közel 270 euró lesz, amiből véleményem szerint szépen el lehet indítani a gyereket az iskolába” – zárta Mohňanský Csilla.