Önszántukból ritkán tévednek könyvtárba a gyerekek

Annak is utánajártunk, hogy a magyarlakta városokban működő könyvtárakban mekkora a magyar könyvek aránya. Mennyi pénz jut új könyvek vásárlására? Miből tartják fenn magukat ezek az intézmények? Hogyan látják a jelent és a jövőt? 

1955-ben kezdődött 

Arra, hogy miért éppen március lett a könyv hónapja, Erika Árendášová, a párkányi városi könyvtár munkatársa válaszolt: „Kevesen tudják, hogy a csehszlovák kulturális minisztérium határozata nyomán 1955-ben született ez a döntés. És hogy miért éppen március? Azért, mert 1796 márciusában született, majd 1880 márciusában hunyt el Matej Hrebenda könyvkereskedő, aki küldetésének tartotta az olvasás és a szlovák, illetve a cseh könyvek népszerűsítését” – fogalmazott Árendášová. Márciusban a párkányi könyvtárban is több olyan akciót szerveznek, amivel a gyerekek érdeklődését próbálják felkelteni. „Azt azért szeretném leszögezni, hogy az olvasóvá nevelést nem lehet kampányszerűen végezni, és csak az iskolákkal együttműködve lehet sikerre vinni. A legjobb, ha a pedagógusok tanítás alatt – például osztályfőnöki vagy magyaróra keretében – hozzák el a gyerekeket a könyvtárba, ahol kollégáink foglalkoznak velük. A párkányi szlovák alapiskolával és a speciális iskolával nagyon jó az együttműködésünk. A környékbeli iskolák közül a nánait és az ipolyszakállosit emelném ki, mert ők is rendszeresen járnak hozzánk. Az iskolák és pedagógusok szerepe azért fontos, mert a szülők többsége nem ér rá arra, hogy gyerekét elhozza a könyvtárba, a gyerekek pedig önszántukból ritkán tévednek be hozzánk” – magyarázta Csiffáry Zsuzsanna, a párkányi könyvtár igazgatója. 

Kész ráfizetés? 

Az intézmény fenntartója a város. Párkány önkormányzata idén 103 422 eurót szavazott meg a könyvtárnak. Ennek nagy része (77 682 euró) az alkalmazottak bérköltsége. „A maradékból kell megoldanunk a számlák, valamint a szolgálati utak kifizetését, az irodai eszközök és tisztítószerek vásárlását, pótolni a székeket, számítógépeket, és ebből kell fedeznünk az alkalmazottak étkeztetésével járó kiadásokat. Sajnos a könyvtárak nem hoznak anyagi hasznot, viszont szellemi értékük megfizethetetlen. Ennek tükrében a könyvtárak többsége alulfinanszírozott” – jegyezte meg szomorúan az igazgató. Tavaly 624 beiratkozott olvasójukból 267 volt a gyerek. „Úgy véljük, hogy az olvasóvá nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni. Ezért egész évben kiemelt figyelmet szentelünk a gyerekprogramoknak, amelyeket pályázati vagy szponzori támogatásokból tudunk megvalósítani” – magyarázta Csiffáry Zsuzsanna. Egyik legnépszerűbb rendezvényük az Andersen-éjszaka, amit párkányi szponzorok támogatnak. Pályázati támogatásból rendezik meg a nyári olvasásokat a platánfák alatt, az író-olvasó találkozókat és a gyermekelőadásokat is. Az új könyvek vásárlására szánt 4000 eurós városi támogatást pályázaton nyert pénzzel egészítik ki, így évente több száz új könyvet tudnak venni – ezeknek fele rendszerint magyar könyv. A rendszeres íróolvasó találkozókat is pályázati támogatásból valósítják meg. Az utóbbi években több ismert magyar (Varró Dániel, Schäffer Erzsébet, Petrik Adrien) és szlovák szerzőt tudtak vendégül látni. 

Középpontban a gyerek 

A galántai könyvtárban is egész évben számos rendezvényre várják a könyvbarátokat. A járási székhelyen főleg a gyerekekre fókuszálnak, de a kínálatban mindenki talál az ízlésének megfelelő kötetet. Lenka Medovčíková, a könyvtár munkatársa elmondta, hogy a Nagyszombat megye által fenntartott intézmény évi 242 ezer euróból gazdálkodik. A költségvetésben a saját bevételek mellett támogatásokkal is számolnak. Tavaly több mint 2700 olvasó szerepelt a könyvtár nyilvántartásában, akiknek 40 százaléka gyerek. 

„A legtöbb programot gyerekeknek szervezzük. A szlovák szerzők mellett volt író-olvasó találkozó Gágyor József helytörténésszel, Fellinger Károly költővel vagy Jakubecz Márta íróval is. Interaktív előadásokat, felolvasásokat, kézműves-foglalkozásokat, színházi előadásokat is tartunk, és minden évben megrendezzük az Andersenéjszakát” – folytatta. A legkisebb gyerekekkel is igyekeznek megszerettetni a könyvtár hangulatát. Rendszeresen itt tartják meg a Ringató foglalkozásokat, ahol a játék mellett érdekes és hasznos előadásokat is hallhatnak a szülők. 

„Galánta nemzetiségileg vegyesen lakott város, erre a könyvtár állománya is reflektál. Közel 72 500 könyvből választhatnak az olvasók, a kötetek harmada magyar nyelvű” – folytatta Lenka Medovčíková. 

Hozzátette, hogy manapság a krimi a legnépszerűbb műfaj az olvasók körében. Főleg a skandináv szerzők könyveit kedvelik, de a romantikus történetek és a megtörtént eseteket feldolgozó könyvek iránt is nagy a kereslet. Saját költségvetésből, a város és a kulturális alapok támogatásából, valamint magyarországi projektekből szerzett dotációból, például a Márai-programból is bővítik a könyvállományt. 

Az elmúlt években a könyvtár belső tereit is modernizálták, és az olvasás élménye mellett ingyenes internetezési lehetőséget is kínálnak a látogatóknak. 
A könyv hónapjában számos programot szerveznek a könyvtárban, ahol többek között Nagy Ilonával is találkozhat a közönség. A márciusban jelentkező új tagokat és a nyugdíjas olvasókat is megjutalmazzák: ingyenesen iratkozhatnak be a könyvtárba. 

A fővédnök Cicamica 

A Dunaszerdahelyi Csallóközi Városi és Regionális Könyvtár fenntartója Nagyszombat megye, amelytől 2018-ban 250 000 eurós támogatást kaptak. A megyei támogatásból fedezik a könyvtár összes kiadását, ami magában foglalja az új könyvek vásárlását, a dolgozók bérezését, a szükséges szolgáltatásokat, az esetenként szükséges felújításokat és a városi hivatalnak fizetendő több mint 20 000 eurós bérleti díjat is. 

Tavaly 16 500 eurót fordítottak új könyvek és folyóiratok vásárlására. Könyvvásárlásra a Művészeti Alapnál is pályáznak. Tavaly 4500 eurót kaptak könyvvásárlásra, és további 840 eurót a Márai Alapítványtól. A könyvállomány meghaladja a 103 ezer kötetet, emellett 62 különböző folyóiratot is végig lehet lapozni vagy ki lehet kölcsönözni „Állandó, visszajáró folyóirat-olvasóink vannak. Például egy nyugdíjas házaspár minden héten bejön és átlapozza az aktuális magazinokat. Egy másik olvasónk – egy fiatal férfi – szombat délelőtt jön, és már várják a kiválogatott magazinok. Számunkra fontos, hogy kellemes, nyugodt, környezetet biztosítsunk olvasóinknak” – kezdi a beszélgetést Lacza Ilona, a könyvtár vezetője. 

A régi magyar klasszikusokból van a legnagyobb példányszám, még azokból az időkből, amikor egységesek voltak a kötelező olvasmányok az alapiskolákban és a gimnáziumokban. „Tolkientől A Gyűrűk Ura a legjobb példa a média és filmipar erejére, mert amikor megvettük, húsz éven át állt a polcon, soha senki sem kölcsönözte ki. Amikor megjelent a film, nemcsak hogy további példányokat kellett venni, de várólistát is kellett nyitni a kölcsönzésére, akkora lett az érdeklődés” – jegyezte meg az igazgató. 

A könyvtárnak 2800 állandó olvasója van, ebből több mint 700 a gyerekolvasó. Évi 120 ezer kölcsönzést bonyolítanak le. A könyvállomány tavaly 2040 kötettel gyarapodott, és 1340 könyvet selejteztek ki. A magyar és szlovák könyvek aránya tükrözi a város nemzetiségi arányát, tehát a magyar könyvek aránya 70 százalék. 
A gyerekeknek egy külön részleget alakítottak ki, ami a Cicamica Könyvtár nevet kapta, és a 10-15 éves gyerekeket különböző programokkal csalogatja a könyvtárba, de a középiskolásoknak is sokféle programot szerveznek. A Cicamica Könyvtárnak tavaly decembertől több mint 40 tagja van. 

A fele 15 év alatti 

A Nyitra megyei önkormányzat fenntartásában működő komáromi könyvtár 2005-től viseli Szinnyei József bibliográfus, irodalomtudós nevét. Két helyen, az Eötvös utcában lévő főépületben és a Nádor utcában, a Duna Menti Múzeummal közösen használt épületben kereshetik fel a gyerek- és felnőtt olvasók. „A kilencvenes évek végén más könyvtárakhoz hasonlóan nálunk is megcsappant az olvasók száma, ám az utóbbi három évben enyhe növekedést tapasztalunk – mondta Renáta Filková igazgató. – A 15 év alatti gyerekek az olvasók több mint felét, 56 százalékát teszik ki. Igyekszünk őket különböző rendezvényekkel, szabadidős tevékenységekkel megszólítani, például nyári tábort szervezünk, szombat délelőttönként Mesekuckót, író-olvasó találkozókat, de vadászokat is meghívtunk már beszélgetésre. Bekapcsolódunk a Szlovákiai Könyvtárak Hete, az Andersen Éjszakája, a Felolvasó maraton és más akciókba.” Fontos, hogy a könyvtár bővíteni tudja állományát. A könyvvásárláshoz bizonyos összeggel a fenntartó is hozzájárul, de főleg pályázatok útján teremtik elő a szükséges pénzt. A könyvtár állományát 58,6 százalékban magyar nyelvű kötetek alkotják, 26,7 százalék a szlovák és 14,7 százalék a más nyelvű könyvek aránya. 

A könyvtár egyre jobban próbál nyitni a nyilvánosság felé: a kölcsönzés mellett író-olvasó találkozókat, a könyvillusztrátorok részvételével kézműves műhelyeket, színházi előadásokat, kiállításokat szerveznek. Az idősebb generáció részére oktatási akadémiát indítottak olyan témákban, mint az egészséges életmód, számítógépes alapismeretek, kreatív műhelyek vagy a memória edzése. Több éve működik irodalmi klubjuk, a šáLKKA. Az idősebb korosztály, valamint a huzamosabb ideig betegágyhoz kötött olvasók kedvében szeretnének járni a könyvek, folyóiratok házhoz szállításával. 

Legyen öröm az olvasás! 

Az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtár fenntartója is Nyitra Megye Önkormányzata. Ľubica Červená, a központ igazgatója elmondta, hogy a működésükhöz évente 420 311 eurót kapnak. Ebből fedezik a bérleti díjat, mivel nincs saját épületük, továbbá a könyvtár működését és az alkalmazottak bérét is ebből fizetik. Új könyvekre mintegy 5000 eurót fordítanak. 

Összesen 3002 bejegyzett olvasójuk és szolgáltatásaikat igénybe vevő ügyfelük van. Tavaly 1473 olvasójuk volt tizenöt évnél fiatalabb. Az érsekújvári könyvtár szakképzett dolgozói nagy hangsúlyt helyeznek az olvasás megszerettetésére és a szövegértő olvasás fejlesztésére. Ennek érdekében különböző tartalmú könyvtári foglalkozásokat szerveznek az óvodásoknak és az alapiskolák tanulóinak. Évek óta rendszeresen bekapcsolódnak az Egy éjszaka Andersennel országos rendezvénybe, valamint a Gyermekolvasók királya, Szlovákia olvas a gyerekeknek, Olvassunk – olvasási maraton, Olvassunk Nyolcas Jankóval nevű programokba. Saját rendezvényeik is vannak. Ilyen az Ajkamról versem szól vagy a Mutasd meg, mit tudsz. Az alapiskolás tanulók körében népszerű az Elsősök „becsempészése” a könyvtárba program. Számos író-olvasó találkozót is szerveznek a fiataloknak. A Könyv, ami segít neked projektben a biblioterápia és művészetterápia módszereit alkalmazzák. A karácsonyi és a húsvéti ünnepkörhöz alkotóműhelyeket szerveznek. Az Anton Bernolák Könyvtár aktívan együttműködik a város óvodáival és alapiskoláival. 

Hazai és magyarországi pályázati támogatásból is vásárolnak új könyveket. Kecskés Ildikó, a könyvtár módszertani munkatársa elmondta, hogy a magyarországi Máraiprogram jóvoltából folyamatosan tölthetik fel a magyar nyelvű irodalmat, és minden évben érkeznek adományok a magyarországi partnerkönyvtáraiktól (Tatabányáról, Esztergomból, Győrből, Szentendréről, Budapestről) és a könyvtáros szervezetektől is. A 2018-as adatok alapján az állományukban lévő 36 582 kötet 25,9 százaléka magyar. A legnépszerűbb rendezvények az író-olvasó találkozók. Ezeket a rendezvényeket saját forrásból oldja meg a könyvtár vezetése, de kapnak támogatást Érsekújvár önkormányzatától és pályázat útján is. 

220 ezer könyvük van 

A Bocatius János Közkönyvtár fenntartója Kassa Megye Önkormányzata. A könyvtárnak kilenc kihelyezett részlege van, köztük két speciális részleg: egy zenei és egy regionális. A könyvtár nyilvántartásában 220 ezer könyv szerepel. „2018-ban összesen 77 ezer eurót fektettünk új kötetek vásárlásába. A fejlesztéshez szükséges összeget elsősorban a megyei önkormányzattól kaptuk, de a Művészeti Alapon keresztül is sikerült pályázatokat nyerni” – nyilatkozta lapunknak Soňa Jakešová, a könyvtár igazgatója. 

Tavaly 800 rendezvényük volt. Ezekre összesen 180 ezren látogattak el. Az olvasóik száma is évről évre nő – jelenleg több mint 10 500 aktív olvasójuk van. „Bár a magyar könyvek iránt kisebb az érdeklődés, a magyar részleget is állandóan új kötetekkel bővítjük. Jelenleg 8700 kötetünk van. A magyar könyvek vásárlását a Nemzeti Kisebbségeket Támogató Alapból valósítjuk meg. Tavaly és idén 2000 eurót fordítottunk új könyvek beszerezésére” – közölte az igazgató. Az idegen nyelvű könyvek az állomány 26 százalékát teszik ki. 

A gyerekeknek elsősorban azokon a kihelyezett részlegeken szerveznek eseményeket, amelyek óvodák és iskolák közelében vannak. „A legkedveltebb rendezvények közé tartoznak a dramatizált olvasóórák vagy a különféle alkotóműhelyek. A gyerekek és családok 70 digitalizált meséből is választhatnak” – jegyezte meg Soňa Jakešová. 

A miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárral egy miskolci és kassai emléktáblákat egybegyűjtő mobiltelefonos applikáció kialakításán dolgoznak. A Bocatius János Közkönyvtár egyedi projektje az Elérhető könyvek (Knihy na dosah) nevű elektronikus irodalmi magazin, amely a könyvtár holnapján vagy a www.knihynadosah. sk hivatkozáson is elérhető. A honlapot működése óta 42 ezren keresték fel. 

Polgármesteri vétó 

A rimaszombati Matej Hrebenda Könyvtár fenntartója a Besztercebányai Megyei Önkormányzat. A könyvtár évi költségvetése 300 ezer euró. Ebből 6000 eurót fordíthatnak könyvállományuk bővítésére. 

2 382 regisztrált olvasójukból 890 a gyerek. Őket író-olvasó találkozókkal, rendhagyó irodalomórákkal, élményolvasással, szövegértő olvasásra, olvasói készségfejlesztésre irányuló aktivitásokkal, alkotóműhelyekkel és vetélkedőkkel próbálják megnyerni. 

„Könyveket a fenntartónk nyújtotta költségvetésből és pályázatokon nyert összegekből vásárolunk. A tavalyi év sikeres pályázatai közül szeretném kiemelni a Művészeti Alap és a Kisebbségi Alap, valamint a Márai-programhoz benyújtott kérvényeket. Nagy szívfájdalmunk, hogy a város képviselő-testülete által jóváhagyott 300 eurós támogatást a fent említett célra a polgármester megvétózta” – nyilatkozta Herczeg Rita, az olvasószolgálati osztály vezetője. A 90 ezres könyvállományuk egyharmadát magyar könyvek alkotják. 82 különböző témájú újság és magazin áll olvasóik rendelkezésére, ebből 9 magyar nyelvű. 

Író-olvasó találkozókat, szakmai előadásokat, kiállításokat nem csak gyerekeknek szerveznek. Tavalyi rendezvényeiken – amelyeknek egy részét saját költségvetésből, más részpályázati támogatásokból valósították meg – 8630 fő vett részt. (guzsu, béva, sk, vkm, szaz, nr, szaszi)