Olyan lesz a ghymeskosztolányi templom, mint ezer évvel ezelőtt

Egyszerűen meg akarták menteni omladozó templomukat, és akkoriban az állami műemlékvédelem sem törődött azzal, milyen károkat okoznak. A 11. században épült ghymeskosztolányi templom az ország egyik legrégebbi szakrális épülete, falai alatt egy 9. században emelt fatemplom maradványait is megtalálták a régészek. Freskói közép-európai viszonylatban is egyediek, de az előző rendszerben nagy részüket csaknem tönkretették. A restaurátorok az utolsó előtti pillanatban fogtak hozzá a két templom felújításához – több mint egy évig tartott a szondázás, és még most is csak a vakolat levakarásánál tartanak. „Amint mindent leszedtünk a falakról, ami nem ide való, újra anyagban és színben is egységessé tesszük a belső teret. Ezzel egy időben lebontjuk a hatvanas években készített famennyezetet, leszedjük a kerámiaburkolatot és felbontjuk a betonpadlót is, hogy az épületben szabadon áramolhasson a levegő” – mondta Marián Keleši, a templomban dolgozó szakembergárda vezetője. Szerinte a legtöbb kárt a falfestményekben a szakszerűtlen beavatkozások következtében megváltozott klíma okozta. A rossz légáramlás okozta a falak penészesedését és a festékpigmentek megváltozását, ezért most pontosan meghatározzák a szellőztetés módját és a megengedhető nedvesség mértékét is. Ezt úgynevezett felfüggesztett talajjal érték el, amely alatt szintén áramlik a levegő, amelyet a falak mentén, a tetőn keresztül vezetik el. A rekonstrukció után a templom építészeti szempontból ugyanolyan kiváló állapotban lesz, mint tíz évszázada, és a freskókban a látogatók által kilehelt pára sem tehet kárt.