Nyolc napon át tart a karácsony

Idén a keresztény karácsony és a zsidó hanuka egy időszakra esik, a zsidó családok az első gyertyát december 22-én gyújtják meg.

A hanuka eredete 
„2184 évvel ezelőtt indult. Abban az időben a mai Izrael helyén lévő Palesztina és Jeruzsálem lakossága Antiochus Epifanes uralkodása és a görög megszállás alatt sínylődött. A zsidókat elnyomták, számukra nem volt élelem, nem volt munka, a gyerekeket legyilkolták, a felnőtteket kényszerítették, hogy térjenek át a görögkatolikus hitre. Időszámításunk előtt 164-ben a görögök megszentségtelenítették a Jeruzsálemi Szentélyt azzal, hogy bálványokat, vagyis istenek megszemélyesítéseit, azaz szobrokat, festményeket helyeztek ott el. Volt azonban egy család, Matityahu főpap családja, akinek öt fia fellázadt a görög zsarnokság ellen, és élükön Yehuda Maccabival kiűzte a görögöket a Szentélyből, amelyet így újra visszakaptak” – kezdi a történelmi eseményekkel Feldmár Tibor.

Az olaj csodája
„Minden zsidó szentélyben, zsinagógában, örök láng ég, amit az olívaolaj éltet és ennek soha nem szabad kialudnia. A görögök elűzése után már csak egy napra elegendő olaj maradt a lámpásban, ám csoda történt és az egy napra is alig elégséges olívaolaj nyolc napon át égett a mécsesben, egészen addig, amíg a zsidó hívők utánpótlást szereztek. Ezért tart a hanuka ünnepe nyolc napon keresztül a gyerekek nem kis örömére, mert minden nap kapnak valamiféle kisebb-nagyobb ajándékot. Az egyik legtipikusabb az úgynevezett prendelli, ami nem más, mint egy búgócsigára hasonlító pörgettyű. Ennek minden oldalára egy betű van írva a „nagy csoda történt” mondat rövidítéseként, ami ilyen formában, Izraelben kapható, az Izraelen kívüli diaszpórában pedig a „nagy csoda történt ott” mondat rövidítése olvasható. A felnőttek is kölcsönösen megajándékozzák egymást, általában valamilyen apró figyelmességgel. Míg sábeszkor, azaz szombatonként tilos a munka és mindennemű aktivitás, hanuka ünnepe alatt, gyertyagyújtásig szabad dolgozni. A gyertyagyújtás minden nap sötétedéskor, az első csillag feljövetele után történik. Ilyenkor összejön a család, vagy akár az egész zsidó közösség is és imákkal adnak hálát a csodáért illetve azért, hogy ismét megérték hanuka ünnepét. Az ünnepi menü része mindenféle olajban sült étel, a nyolc napon át égő olaj tiszteletére, főleg a fánk, vagy az úgynevezett latkesz, ami leginkább a burgonyatócsnihoz hasonlítható” – tudtuk meg továbbá Feldmár Tibortól.

Hanukkia 
Erre az ünnepre, nem az általánosan ismert, zsidóságot jelképező hétágú, menora gyertyatartót használják, hanem az úgynevezett hanukkiát, amely nyolcágú és van még egy kisebb melléktartója a szolgagyertyával, amellyel az összes többit gyújtják. A gyertyagyújtás, az első nappal kezdődően jobb oldalról indul balra, csak az utolsó, nyolcadik napon gyújtják meg a gyertyákat a másik oldalról, balról jobbra, mindig az esti ima után, szombaton pedig a sábeszi gyertya előtt. Hasonlóan a keresztények adventi gyertyagyújtásához, a zsidók is mindig eggyel növelik a meggyújtott gyertyák számát, csak nem hetente, hanem naponta, az elsőtől a nyolcadik napig. A sábeszi, szombati ünnep gyertyáit mindig a ház asszonya gyújtja meg, a hanukkia gyertyák gyújtása általában a férfiak tisztje. Sőt, gyakran az is előfordul, hogy a család minden férfi tagjának saját hanukkia gyertyatartója van. A hanukkiát mindig látható helyre, leginkább az ablakpárkányra szokták állítani, hogy tudassák a világgal: eljött a fény, örömünnep van. 
„Az utóbbi pár évtizedben már egyre inkább hagyománnyá vált Pozsonyban és Budapesten is egy közös, városi hanukkia felállítása és meggyújtása. Ez az év sem lesz kivétel tudomásom szerint” – mondja Feldmár Tibor.

Időszámítás
A hanuka is úgynevezett mozgó ünnep, amely minden évben más időpontban van, mert hasonlóan, mint a keresztény húsvétot, az égitestek és csillagok járásához igazítják. A zsidó időszámítás szerint most, a 2019/2020-as években, 5780-at írunk. A zsidó év a pészah, vagyis húsvét hónapjával kezdődik. A hanuka a zsidó évszámítás kilencedik hónapjának a 25. napján kezdődik és a tizedik hónap 2. napjáig tart. Ebben az évben ez az időszak december 22. és 29. közé esik, egy időben a keresztény karácsonyi ünnepekkel. 

A zsidó közösség
„Dunaszerdahely lakossága a háború előtt nem érte el a 7000 főt és ebből 3500 zsidó hitvallású volt. A háború idején legtöbbjüket lágerekbe hurcolták, ahonnan mindössze háromszázan tértek vissza. A visszatértek közül sokan kivándoroltak Izraelbe és a világ más országaiba. Jelenleg a dunaszerdahelyi zsidó hitközösségnek hatvan tagja van. Közülük sem mindenki zsidó, mert egyre növekszik a vegyes vallású házasságok száma is. Egy igazi zsidó istentiszteletet csak akkor lehet megtartani, ha legalább tíz felnőtt férfi van jelen, ami néha komoly problémát okoz. Ráadásul a zsidó hitre való áttérés egy nagyon bonyolult és nehéz folyamat, hiszen a rabbik tanácsa háromszor utasítja el a jelentkezőt. És ez csak a kezdete a sok tanulásnakˮ – világosít fel Feldmár Tibor, akinek mindkét szülője a túlélők kicsiny táborába tartozik. 
Édesanyja auschwitzi túlélő, édesapja pedig a ligetfalui engeraui táborból szökött meg egy nappal azelőtt, hogy porig lebombázták. „Szülőfalujába, Nyékvárkonyra menekült többedmagával, ahol a jó ismerősöknél bujkált több hónapon át. Az egész falu tudott róluk, még a nyilasok parancsnoka is, de senki nem árulta el őket, így menekültek meg” – emlékezik vissza Feldmár Tibor, aki már a háború utáni években született.

Kétszer van szilveszter
A zsidóság, főleg Európában már asszimilálódott, így azokat az ünnepeket is megtartják, amelyek nem a zsidó hagyományokhoz kötődnek. Ezek egyike a szilveszter és az újév ünnepe is. Az újévet ugyanakkor a zsidó kalendárium szerint is köszöntik, mégpedig a hetedik, tisre elnevezésű hónap első napján, ami általában szeptemberre esik. Ez az újévi köszöntés jóval szerényebb és csendesebb, mint a világban ismert szilveszteri vigasságok. A hívő zsidók főleg imádkozással, fohászkodással, bocsánatkéréssel és megbocsájtással töltik az óév utolsó és az új év első napját, legtöbbször közösségekben és az imaházakban. 

Örömünnep
Az Ószövetség szerint a zsidó vallás a világ teremtésével kezdődött. Amikor a keresztények Jézus születésével a nulladik évet indították, akkor a zsidók már a 3760. évben jártak. De ez az ünnep mindkét vallás számára örömünnep, nevezzék hanukának vagy karácsonynak, hiszen időben is közel esnek egymáshoz és arról szólnak, hogy örvendjünk, adjunk hálát azért, hogy ismét részesei lehetünk a csodának.