Nem indít eljárást a rendőrség a Tekor eladása miatt

ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS

A vétségeket állítólag a város volt vezetése követte el, amikor 2011-ben áron alul értékesítette az önkormányzat Tekor vállalatbeli részesedését.

A beadványt megfogalmazó személyek az Állami Számvevőszék (NKÚ SR) azon megállapítására hivatkoztak, amelyben leszögezi: azzal, hogy Rozsnyó korábbi vezetése a város részesedését a cégbe bevitt alaptőkénél alacsonyabb áron értékesítette, a település és lakosainak érdekeivel, valamint a községi vagyongazdálkodásról szóló törvény előírásaival ellentétben cselekedett. „Így fennáll a gyanúja, hogy a város vezetése az ide vonatkozó, a tulajdonrész és az ingatlanok értékesítéséről szóló képviselő-testületi határozat aláírásával kimerítette a hűtlen vagyonkezelés gyanúját” – áll a feljelentésben, amely április elején került az ügyészség elé. Ondrej Orosz ügyész a beadványt a Rozsnyói Járási Rendőr-kapitányság gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó osztályára továbbította, amely a napokban értesítette az érintetteket arról, hogy megalapozottság hiánya miatt nem indul büntetőjogi eljárás. Az ügyben a rendőrség Vladislav Laciak volt polgármestert is kihallgatta.

„A községi vagyongazdálkodásról szóló törvény értelmében a polgármester köteles volt alávetni magát a képviselő-testület határozatainak – olvasható a rendőrség indoklásában. – Kivételt képeztek azok az esetek, amelyeknél fennállt a gyanú, hogy a határozat érvényesítése ellentétben állhat a törvénnyel vagy előnytelen a városra nézve. Ilyen estekben végrehajtásukat felfüggeszthette.” A további okfejtés szerint azonban a képviselők ezt követően is érvényre juttathatták volna szándékukat, ha a kérdéses határozatot háromötödös többséggel ismételten elfogadják. A rendőrség szerint a polgármester „tudatában volt annak, hogy a részesedés eladása mennyire fontos és előnyös a város számára”.

A Tekor hőszolgáltató vállalaton belüli részesedését Rozsnyó vezetése 2011 májusában adta el a besztercebányai székhelyű Stefe SK Rt.-nek; üzleti vagyonrészét 430 ezer, míg a cég ingatlanait 290 ezer euróért értékesítette. Az ügylet ellenzői elsősorban azt róják fel a volt polgármesternek és a határozatot elfogadó városatyáknak, hogy míg a vállalati részesedés hat év alatt 309 051 eurót, a terület bérleti díja további 239 992 eurót hozott a városnak; az önkormányzat így szerintük áron alul vált meg tőlük. Nehezményezik azt is, hogy az ingatlan árának megállapítása során egy 2003-ban készült szakértői véleményt vettek alapul. A gömöri bányavárosban az ügy miatt 2011 júliusában óriásplakát-háború tört ki; az értékesítés ügyében az Európai Bizottság is vizsgálatot folytat. (ir, la)