Nem beszél egymással a két ügyvezető

Az egyik vezető személyével egyetért a városi képviselő-testület, a másikkal viszont nem. Orbán Dezsőt 2008 végén, egy pályázat nyerteseként nevezték ki a városatyák a posztra, Bartoš Lászlót pedig a polgármester nevezte ki június elején, mert szerinte szakember kell a cég élére. A képviselők nem szavazták meg a kinevezést, a cégbíróság mégis bejegyezte az új ügyvezető igazgatót. A képviselő-testület viszont megbízta a főellenőrt, nyújtson be beadványt az ügyészségre. A városatyák többsége szerint Pásztor Lajos polgármester megsértette az önkormányzatokról szóló jogszabályt, hiszen 100 százalékban városi tulajdonú cégről van szó, így a testület jóváhagyása nélkül nem lett volna szabad cselekednie. Pásztor Lajos szerint minden a kereskedelmi törvénykönyvnek megfelelően történt, ennek alapján jogában áll kinevezni a szerinte megfelelő személyt, ezt a cégbíróság is elismerte. A cégbíróság első alkalommal a dokumentumok pótlását kérte, ez a képviselő-testület egyetértő határozatának csatolását jelentette volna. A második ügyvezető fellebbezésében egyebek között az áll, a cégbíróságnak az alkotmány értelmében nem áll módjában felülvizsgálni a polgármester eljárásának törvényességét, ez nem feladata és nem áll jogában, hiszen nem döntőbíróság. Orbán Dezső elmondta, több probléma is adódhat abból, hogy két igazgató van, akik ráadásul nem egyeztetnek egymással, így nem ritka, hogy egymásnak ellentmondó utasításokat kaphatnak az alkalmazottak. Orbán azt mondta, róla nem derülhet ki, hogy törvénytelenül van a helyén, Bartoš Lászlónak viszont minden egyes aláírásáért felelnie kell majd, ha bebizonyosodik, hogy érvénytelen a kinevezése. Az ügyészségi beadvány mellett Orbán a bíróságon is megtámadta a második ügyvezető kinevezését. Bartoš László megjegyezte, szakmai szempontból eddig is rá hárult az irányítás, ő hozta a döntéseket a hőgazdálkodás terén, neki vannak meg a szükséges szakmai vizsgái, és csak a cég érdekeit nézi. Mindkét igazgatóban a másik fél tevékenysége kapcsán vetődött fel a lehetséges privatizáció gyanúja.