Nagyszombatba szánták, Komáromba került a templomi berendezés

Az alkotó pert akar indítani az érsekség ellen szerzői jogainak megsértése miatt.

Bezák érsek 2010-ben rendelt hárommillió cseh koronáért oltárasztalt, gyertyatartókat, szentségtartót, kelyheket és keresztelőtálat a morva művésztől. Leváltását követően az érsekség új vezetése, arra hivatkozva, hogy a padlózat nem bírná el a nehéz bronztárgyakat, nem helyezte el a berendezést a Szent János-székesegyházban. A műtárgyak három évig az érseki palota raktárában voltak, majd egy hónapja a komáromi Szent András-templomba kerültek, amelynek 2016 novembere óta Kiss Róbert, a magyar hívők pasztorációjáért felelős püspöki helynök a plébánosa.

Győzikéék fürdőszobája

A hívők június 11-én a templomban tartott papszenteléskor láthatták először az új kegytárgyakat, de senki nem mondta el nekik, hogyan kerültek oda és ki az alkotó. „Én sem tudtam, honnan van az új berendezés, a misén nem hangzott el ezzel kapcsolatban semmi” – mondta Stubendek László, Komárom polgármestere, a templom kántora. Az új tárgyak fogadtatása vegyes volt, mert a masszív, bronzból öntött, aranyozott berendezés meglehetősen hivalkodó a fehér falak között és a többi berendezéssel sem harmonizál. Volt, aki Győzikéék fürdőszobájához hasonlította a Facebookon az aranyozott talpon álló fehér márvány keresztelőtálat. A keresztelőtálból ráadásul hiányzik a szív, azt egyszerűen letették az oltár elé, a földre.

A templom az új berendezéssel meglehetősen eklektikus látványt nyújt: az oltár mellett két oldalról Otmar Oliva aranyozott bronz gyertyatartói sorakoznak, de a falakon ottmaradtak a régi karos gyertyatartók. Nem szerelték fel a tizenkét apostolt jelképező fali gyertyatartókat, az öröklángot jelképező csillárt és a szentségtartót, valamint a kelyheket sem használják. Kiss Róbert kanonok, helyi plébános elmondta, úgy ítélték meg, hogy utóbbiak nem illenének a Szent András-templomba. „Azt hoztuk ide, amit alkalmasnak találtunk. Az érsekség megvásárolta a kegytárgyakat, belátása szerint rendelkezhet velük” – véli a plébános. Dušan Kolenčík, a nagyszombati érsekség szóvivője megkeresésünkre azt válaszolta: „az érsekségnek az Otmar Olivával kötött szerződés alapján kizárólagos használati joga van, ami a vagyonjog érvényesítését is magában foglalja.

Oliva: ez nem Ikea bútor

Oliva ezzel szemben a szerzői jogra hivatkozik, amely szerint az alkotás védelmet élvez az engedély nélküli változtatásokkal szemben. Arról, hogy a kegytárgyak egy része Komáromban van, csak tőlünk értesült, holott a szerződés azt a feltételt is tartalmazza, hogy neki kell beszerelni őket. „A fotókon is látszik, hogy az oltár talapzatát rosszul szerelték fel, a gyertyatartókat is másként kellett volna elhelyezni. Ez egységes mű, amit egy adott térbe szántam, nem szedhetik részeire és rakhatják el úgy, ahogy sikerül, mint egy Ikea bútort” – mondta lapunknak Oliva.

A szobrász, aki II. János Pál megrendelésére a pápai magánkápolna és számos csehországi valamint külföldi templom berendezését is készítette, még nem találkozott ilyen hozzáállással. „Ezt sehol nem engedték meg maguknak és itt nem az én személyes hiúságomról, hanem a szakrális tér iránti tiszteletről van szó” – hangsúlyozta.

Mint a Pieta Krisztus nélkül

A műemlékvédők is visszafogottan nyilatkoztak aranyozott bronz kegytárgyaknak a komáromi Szent András-templomban való elhelyezéséről. Anna Valeková, a Nyitrai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal igazgatója szerint az új berendezés „megengedhető funkcionális és képzőművészeti kiegészítése a műemlék templom első terének. Bármilyen érdek vagy szükség esetén azonban a berendezés minden darabja eltávolítható, anélkül, hogy a templom történelmi értékeiben kár keletkezne” – írta.

Arról, hogy a berendezés marad-e a komáromi templomban, bíróság fog dönteni. Tomáš Kamenec szerzői jogokra szakosodott jogász szerint az lesz a döntő, hogy a liturgikus elemeket egyenként felhasználható használati tárgyaknak tekinti-e, vagy egy meghatározott tér számára készült egységes egésznek. Otmar Oliva szerint a nagyszombati érsekségnek nem volt joga a mű szétválasztásához és önkényes elhelyezéséhez. Az alkotás valamennyi eleme csak együtt és kizárólag a nagyszombati székesegyházban használható. „Olyan ez, mintha Michelangelo Pietájáról valaki lefűrészelné Krisztust és valahol máshol állítaná ki” – mondta.