Munkaszüneti napok

A munkaidőre vonatkozó jogi szabályozás a munka törvénykönyvének 85–99. paragrafusaiban található. Ezek a rendelkezések tartalmazzák a munkaidőre, annak beosztására, a túlórára és a pihenőidőre vonatkozó előírásokat. A teljes munkaidő, amely alatt a munkavállaló munkavégzésre köteles hagyományos munkarend mellett legfeljebb heti 40 óra, kétműszakos munkavégzés esetében 38 és 3/4 óra, míg három műszakos munkavégzés esetében 37 és fél óra lehet. A kötelező munkaközi szünet, ebédszünet nem képezi a munkaidő részét. A meghatározott munkaidőn felül végzett munka rendkívüli munkavégzésnek, túlórának minősül, melynek mértéke nem haladhatja meg az adott kalendáriumi évben a 150 órát. Több műszakos munkaidő esetén a munkaidő beosztásakor ügyelni kell arra, hogy a két műszak közt legalább 12 óra teljen el (kivételesen 8 óra), továbbá arra, hogy a munkavállalónak joga van heti két, egymást követő pihenőnapra (kivételes esetekben egy napra) lehetőség szerint a hétvégén vagy vasárnap és hétfőn. A munkavállaló pihenőnapja és a hivatalos ünnepnapok munkaszüneti napnak számítanak. Ezeken a napokon munkavégzést elrendelni csak a törvényben meghatározott esetekben lehet olyan munkák esetében melyek jellegükből adódóan nem tűrnek halasztást. Minden más esetben, ha az ünnepnap olyan napra esik, amely a munkavállaló munkarendjéből adódóan munkanap lenne, akkor sem kell dolgoznia, és ezt a napot nem kell ledolgoznia. Havi díjas munkavállaló esetében ez nincs hatással a bérezésre, míg a teljesítménybér esetében ezekre a napokra bérpótlék jár az egy napra eső átlagbér mértékében. Ünnepnapon végzett munkáért a munkavállaló legalább 50%-kal megemelt alapbérre jogosult, vagy pótszabadságra, amely ideje alatt a munkavállaló szintén jogosult bérpótlékra.

Az Ön esetében ha a meghatározott napi munkaideje 5 napos munkahét mellett 7 óra, akkor a heti munkaideje 35 óra. Az ezen felül ledolgozott órák túlórák, amelyekre az alapbéren kívül legalább 25%-os bérpótlék jár. Ünnepnapokon munkát csak a fent leírt feltételek mellet köteles végezni. Ha a műszakbeosztás szerint az adott ünnepnapon egyébként dolgoznia kellene, de az intézményben nincs munkavégzés, akkor ez a nap fizetett munkaszüneti nap (pl. ebben az évben április 18., 21. és május 1., 8.) és semmiképp nem kell ledolgozni. Ezek a napok is beleszámítanak a munkahétbe, függetlenül attól hogy a valóságban nem voltak munkanapok. Az áprilisi hónapban az Ön munkaideje 154 óra volt, beleértve a két munkaszüneti napot is, tehát ledolgozni a valóságban 140 órát kellett. A többi ledolgozott óra túlóra, és ezt a bér kiszámításakor is figyelembe kell venni.

Mgr. Gulyás Éva,

A Kalligram Alapítvány Jogelemző Csoportjának – CLA munkatársa