Módosította a testület a KOMVaK alapszabályát

V. KRASZNICA MELITTA

Többen rámutattak, ezzel a változatással nem oldódnak meg a cég gazdálkodásával kapcsolatos problémák, a vagyongazdálkodási elveket kellene hozzáigazítani a megváltozott jogszabályi háttérhez.

Stubendek László (független) polgármester az anyag beterjesztésekor hangsúlyozta, elsősorban azért van szükség az alapszabály módosítására, hogy a cég vezetése a testület és a polgármester tudta és beleegyezése nélkül ne hozhasson olyan lényegi döntéseket, mint a vagyon elzálogosítása. A KOMVaK tavaly ősszel írt alá ötmillió eurós jelzáloghitel-szerződést az egyik kivitelező céggel, amely több beruházást végzett számára, köztük a Komáromot Kavával összekötő vízvezeték lefektetését.

A város meg akarja védeni vagyonát

Bohumír Kóňa hivatalvezető szerint a módosítás célja, hogy erősödjön a közgyűlés ellenőrző szerepe, a város meg tudja védeni tulajdonát és javuljon az információáramlás a cég vezetése és a város között. Az utóbbi hetekben különböző médiákban nagyon sok pontatlan, rémhírnek is tekinthető információ jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a KOMVaK városi vagyont zálogosított el, és emiatt akár csődeljárás alá is kerülhet Komárom. Szabó Béla (MKP) képviselő, a társaság felügyelőtanácsának tagja és Bastrnák Tibor (Híd) képviselő is rámutatott: a társaság nem a város, hanem a saját vagyonát zálogosította el, a város tulajdonában lévő vízügyi vagyont csupán bérli a cég. Keszegh Béla (Komáromi Függetlenek Csoportja) alpolgármester erre reagálva megjegyezte: mivel a cég 100 százalékos városi tulajdonban van, vagyona városi vagyonként értelmezhető. Konštantín Glič (független) képviselő azt hangsúlyozta, hogy a társaság a megalakulása óta részben saját, részben uniós forrásból több millió euróval növelte saját, és a részvények felértékelődése által a város vagyonát is, ezért furcsának találja rossz gazdálkodással vádolni a menedzsmentet.

Korlátozták

a polgármester jogait

Néhány képviselő azt kifogásolta, hogy a hivatal által beterjesztett módosítás szövegében a „részvényesek” kifejezés szerepel, miközben a társaságnak egyetlen részvényese van, a város. Felmerült tehát a gyanú, hogy a jövőben esetleg részvényeladásra kerülhet sor, amit a polgármester akár saját kompetenciájában megtehet. Stubendek László kijelentette, ilyen szándéka nincs. A testület többsége ennek ellenére a támogatta Bastrnák Tibor azon módosító javaslatát, amely szerint a mindenkori polgármester csak az előzetes testületi felhatalmazás alapján gyakorolhatja részvényesi jogait. A gyakorlatban ez idáig is így működött, most viszont az alapszabály is tartalmazza ezt a kitételt. Nem kapott kellő támogatást Keszegh Margit (Komáromi Függetlenek Csoportja) javaslatcsomagja; a képviselő több tételnél csökkentette volna azt az összeghatárt, amiről még önállóan, a testület jóváhagyása nélkül dönthet a KOMVaK vezetése.

A működési modellt

kell megváltoztatni

A vitában felszólaló Csintalan Miklós főellenőr úgy fogalmazott: a beterjesztett alapszabály-módosítás nem oldja meg a társaság gazdasági problémáit. Szerinte a módosítással együtt új vagyongazdálkodási rendeletet is el kellene fogadni, és változtatni kell a társaság és a város közti bérleti szerződésen is. „Amikor a társaságot megalapította a város, teljesen mások voltak a vonatkozó jogszabályok, a kereskedelmi és adótörvények” – mutatott rá. Cséplő Gábor, a KOMVaK igazgatója megerősítette a főellenőr szavait, szerinte is változtatni kell a működési modellen. Egyben arra kérte a képviselőket, olyan módosítást fogadjanak el, amely nem veszélyezteti a társaság folyamatban lévő projektjeit. Azt, hogy valóban megfelelő alapszabály-módosítás született-e, a gyakorlat mutatja meg. Jelzésértékű lehet, hogy a vitában többször elhangzott: akár néhány hónap múlva újra terítékre kerülhet a kérdés.