Mit szól az Alkotmánybíróság döntéséhez, hogy gyengébb diák is mehet gimnáziumba?

Marsall János, a Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója, Galánta

Sem a törvénynek, sem az alkotmánybírósági döntésnek a mi iskolánk szempontjából nincs gyakorlati jelentősége. Az elmúlt években nem jelentkezett hozzánk 1,6-os átlagnál gyengébb tanuló. Információim szerint a 2,00-ás átlaghatár inkább a sport- és magángimnáziumokat érintette volna hátrányosan. Az alapiskolák osztályfőnökei és nevelési tanácsadói jó munkát végeznek, a diákokat irányultságuknak, képességeiknek és szorgalmuknak megfelelő középiskolába irányítják. Intelem a szülőknek: a jó döntés a munkaerőpiacon kialakult helyzetet is figyelembe veszi és előrelátásra is szükség van. A mostani kilencedikesek 4-5, jobb esetben 10 év elmúltával kerülnek munkaviszonyba. Woody Allen mondta a következőket: „nekem fontos a jövőm, mert a következő évtizedeket ott fogom eltölteni”.

Peternai Zsuzsanna, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója

Emberként örömmel fogadom a lehetőséget és pedagógusként, iskolavezetőként is jó érzéssel tölt el, hogy a gimnáziumra bízzák a döntést. A felvételi vizsga kritériumait az igazgató a pedagógiai tanáccsal határozza meg, és az iskolatanács elé terjeszti. Minden gimnáziumban azt szeretnék, ha elsősorban azok a jó tanulók választanák az iskolát, akiknek van esélyük arra, hogy valamelyik hazai vagy külföldi egyetemen folytassák a tanulmányaikat. Mi sem szeretnénk felvenni olyan diákokat, akiknek hármas, négyes tanulmányai átlaga van. Magyar nyelvből, szlovák nyelvből és matematikából lesznek a felvételi vizsgák, az eredmények alapján döntjük el, ki nyer felvételt.

Molnár László gimnáziumigazgató, Fülek

Eddig bármilyen átlaggal felvehettük a diákokat. Tavalyelőtt 1,34, tavaly pedig 1,33 volt a sikeresen felvételizett tanulók átlaga. Hatvan új diákkal indítottuk az idei tanévet, közülük mindössze kettőnek volt 2,00-nál rosszabb az átlaga. Nem veszünk fel minden jelentkezőt, a valóban gyenge diákokat eltanácsoljuk a felvételi vizsga után. Ezért iskolánkat nem érintené a tanulmányi átlag felső határának bevezetése, viszont ösztönözheti az alapiskolák végzős diákjait, mert a féléves tanulmányi átlagukat év végén is tartaniuk kell. A diákok tanulmányi átlagával csak a felvételi vizsgán dolgozunk. Általában nagy tudásbeli különbségek vannak a diákoknál. Nem lehet általánosítani. Előfordult, hogy egy kevésbé elismert alapiskolából nagyon ügyes tanuló jött hozzánk, de volt példa az ellenkezőjére is. Ha egy gyengébb diák bekerül egy olyan környezetbe, ahol zömmel jó tanulók vannak, és komolyan foglalkoznak velük, felzárkózik. Úgy vélem, a minőségi oktatás nem a felvételiző diákok tanulmányi átlagától függ. Ehhez elsősorban pénzre, az iskolák felszerelésére volna szükség. (béva, szaz, ie)