Minőségi pálinkafogyasztás: igyál keveset, de jót!

A szombati ünnepélyes eredményhirdetésen a meghívott vendégek között volt Július Forsthoffer, a szlovákiai, Panyik Gáborné, a magyarországi, valamint Nagy Miklós, a vajdasági pálinkafőzdék szövetségének elnöke is, akik korábban a zsűrizésből is kivették részüket. Valamennyien az „Igyál keveset, de jót!“ szlogen jegyében a minőségi pálinkafogyasztásra hívták fel a figyelmet. Nagyra értékelték Varga Editnek, a verseny szervezőjének kezdeményezését, hiszen Szlovákiában a maga nemében a mostani volt az első ilyen nagyszabású megmérettetés. Magyarországon már előbbre járnak ezen a téren, és mint Panyik Gáborné hangsúlyozta: a különböző pálinkaversenyek jó alkalmat kínálnak arra, hogy a résztvevők tanuljanak a hibákból, tanácsokkal lássák el őket és ennek is köszönhetően egyre jobb minőségű párlatok készüljenek. Nagy Miklós hozzátette: a jó pálinkafőzdék mellé jó pálinkaivókra is szükség van, akik a minőséget keresik, és nem elégszenek meg a silány italokkal. „Ahogyan a kulturált borfogyasztás terén az utóbbi években már nálunk is elmozdulás tapasztalható, remélhetőleg így lesz ez a pálinkafogyasztás terén is“ - mondta Július Forsthoffer. Pavel Lechmann, a girálti (Giraltovce) bérfőzde ügyvezetője szerint mindehhez hozzájárulhat az is, hogy végre nálunk is szerveznek már olyan tanfolyamokat, ahol pálinkadegusztátorokat képeznek. A versenyt július 10-én tartották Ógyallán, a beérkezett mintákat pedig hat kritérium alapján értékelte a szakmai zsűri. Figyelték a párlat küllemét, illatának tisztaságát és intenzitását, az íz tisztaságát és intenzitását, valamint az íz és illat harmóniáját. A maximálisan elérhető pontszám 50 volt, és az abszolút győztes, a 20 éves Nairi meg is kapta a zsűritől ezt a magas pontszámot. Kuffer László, az ital közép-kelet-európai forgalmazójának számító budapesti WellKomm Kft. ügyvezetője elmondta: ami a magyaroknak a Tokaj, az az örményeknek az Ararat brandy. Egyedülállósága az Ararát-völgy speciális mikroklímáján érlelt örmény szőlőfajtáknak, a különleges lepárlási eljárásnak és tölgyfahordókban történő érlelésnek köszönhető. „Az örmények legendás aranyának is nevezik ezt a terméket, amelynek gyártása több mint 120 éves hagyományra tekint vissza -mondta. - Az egykori szocialista tábor országaiban az elit italának számított, aztán a kilencvenes évek elején eltűnt erről a piacról. Most szeretnénk újra visszahozni a hazai és a közép-kelet európai köztudatba ezt a fantasztikus ízés illatgazdagsággal bíró nemes italt.“