Minőségi muzslai bor készítésére törekednek

„Friss“ és napfényes a reggel a muzslai szőlőhegyen. Az október végi szüreten most a rajnai rizling, a kékfrankos, valamint a cabernet sauvignon van soron. A Borvák Máriáékhoz tartozó ültetvény a magasabb régióban helyezkedik el, ide már csak a kilátás miatt is érdemes lenne feljönni.

„Mindenki csinálja, aki elérhető”

– mondja a családi munkaszervezetről nevetve Mária. Dolog van bőven, ugyanis a 4,5 hektárjukon évente 40-45 ezer kilogramm gyümölcs terem meg. A szőlő nagyobb részét még mindig eladják, a többiből bort készítenek, ám a végső cél az volna, hogy teljes egészében hivatásszerűen műveljék a borászatot. Férjével jelenleg két pici gyermeket nevelnek, s emiatt tudatosan döntöttek amellett, hogy amíg nem lesznek nagyobbak, addig nem vetik bele magukat teljes erővel a borkészítésbe. Mária most anyaságin van, hiszen idén született meg a második gyermekük, egyébként pedig a TANDEM non-profit szervezet szakmai vezetője, míg a magyarországi Tátról származó férje tervezőmérnök.

Családi hagyomány

„Most úgy látjuk, lassan eljön az ideje annak, hogy olyan irányba tartsunk, amelynek a végén legalább egy, de idővel két generáció is meg tudjon élni ebből. Ez a birtokméret elég arra, hogy két generáció egymás mellett dolgozva vendéglátásból és szőlészetből meg tudjon élni“ – állítja határozottan, amelyet édesapja, Borvák Imre is nyugtáz, s mint mondja, nem lenne semmi értelme, ha nem folytatná valaki:

„Ezért csinálja az ember, hogy valaki továbbvigye”.

„A legrégebbi szőlőnket – aminek írásos nyoma is van – 1852-ben vette meg a szépapám. Ez lényegében véve a mai napig a családunk tulajdonában van. A szépapám fia aztán Zsolnára és Brünnbe, valamint a környező falvak kocsmáiba is szállított bort. Erről megvannak a szállítólevelek is. Ezt a folyamatot a világháború szakította meg” – meséli Borvák Imre a muzslai szőlő- és bortermesztés régi hagyományairól. Tudvalevő az is, hogy a faluból az esztergomi érsekség is vett annak idején bort. A szőlőhegy központi része ma sem elhanyagolt, jól látszik, hogy számos pincét rendben tartanak a tulajdonosok.

Cél: a minőségi bor

Közhely, de nem tudunk nem beszélni arról, hogy a szőlő ára milyen botrányosan alacsony, hiszen a külföldről beáramló szőlő és bor lenyomja az árakat.

„Mostanra ott tartunk, hogy ha így megy tovább, akkor szőlőt nem éri meg majd termelni, hanem egyetlen út lesz, az pedig a minőségi borkészítés”

– állítja Mária, aki egyébként OKJ-s borászati képzést is elvégzett, valamint borismereti tanúsítvánnyal is rendelkezik. Fontos szempontnak látja azt is, hogy, hogy „szívvel-lélekkel” kell csinálni a vendéglátást. „Én azt tartom a muzslaiakról, hogy nagyon jó vendégszerető emberek” – teszi hozzá, majd szót ejtünk arról is, hogy Muzslai Bortúra névvel 2017 és 2019 között májusonként a szőlőhegy valóságos kis borfesztiválnak ad helyet, ahol a helyi termelők is bemutathatják a termékeiket, s az érdeklődők pincéről pincére járhatnak. Az utóbbi két évben a rendezvény ugyan elmaradt a Covid miatt, de 2022-re újult erővel fel szeretnék venni azt a fonalat, amely két éve kényszerűségből szakadt meg. Ami a „Borvák-bort” illeti, most még ők is egyenesen a pincéből árulják, ahol kóstolókat is szoktak tartani, de különféle rendezvényeken is meg szoktak jelenni a termékeikkel.

Nehéz év volt

Óvatlanul rákérdezek az idei termés minőségére, de Mária gyorsan letisztázza, hogy arról még nem igazán érdemes végső következtetéseket levonni, amennyiben borról van szó. „Ezt általában ugyan szüretkor szokták megkérdezni, de több borászkollégámmal együtt én is azon a véleményen vagyok, hogy ezt érdemesebb lenne megkérdezni január-februárban, mikor már azt értékeljük, hogy milyen lett valóban a bor” – állítja. Emlékeztet, idén áprilisban és májusban nagyon hideg volt, s ez kihatással volt a szőlő növekedésére is. Néhány fajtánál az átlagos hozamokhoz képest csak feleannyi termés van idén. Ugyanakkor idén nem szenvedtek jégkárt – annak ellenére, hogy a mindössze 200 méterre található szőlőszomszédoknál a jég 60 %-os veszteséget is okozott.

Járványgondok

A koronavírus okozta járvány a bortúra kétszeri meghiúsításán kívül a borértékesítésre volt főleg negatív hatással.

„Sokat beszélgettünk erről a partnerekkel, hogy lesz-e egyáltalán igény vagy helyük arra, hogy idén bort készítsenek”

– mondja Mária arra utalva, hogy felhalmozódtak a készletek, hiszen nem voltak borkóstolóval egybekötött rendezvények.

Másfelől azonban kényszerből történt robbanásszerű fejlődés a digitális térben. Nemcsak az e-shopok száma növekedett meg gombamódra, de online borkóstolókat is rendeztek egyes borászok, akik csevegőprogramok segítségével ecsetelték boraik tulajdonságait az azt ízlelgető vevőknek. Borvák Máriáéknál ugyan még nem működik az e-shop, de az alapjai már megvannak.