<p>A Pozsonyban élő hajléktalanok közül minden hetedik fiatalabhb tizennyolc évesnél - derült ki a szlovák szociálisügyi minisztérium mellett működő család- és munkaügyi intézet felméréséből, amelynek első megállapításait hétfőn a szlovák főváros főpolgármesterével közösen tartott sajtótájékoztatón ismertették a felmérés készítői.</p>
Minden hetedik pozsonyi hajléktalan tizennyolc év alatti
A novemberben elvégzett felmérés, amely a fedél nélkül élők számát, egészségügyi helyzetét és szociális körülményeit is feltérképezte, az első ilyen jellegű adatgyűjtés volt Pozsony és Szlovákia történetében.
A hajléktalanszámlás adatai szerint a félmilliós Pozsonyban jelenleg legalább 2100 ember él fedél nélkül.
Darina Ondrušová, a felmérés projektjének vezetője az MTI kérdésere elmondta: ez a szám Pozsony összlakosságához viszonyítva hasonló arányt mutat mint a környező országok nagyobb városaiban, de jelentősen alacsonyabb, mint a hajléktalanok számáról a velük foglalkozó civil szervezetek által eddig közzétett 3-5 ezer fős becslések.
A felmérés készítői szerint a különbség nem a számlálás pontatlanságát vagy a hajléktalanok számának csökkenését jelzi, hanem annak tudható be, hogy a felmérésből - annak módszeréből adódóan - kimaradt a hajléktalanok két, számszerűen jelentős csoportja, azok akik ideiglenesen fizetős szállásokon, illetve éjszakánként a városon kívüli ingatlanokban húzzák meg magukat.
A felmérés során gyűjtött adatokból egyebek mellett kiderült, hogy a Pozsonyban élő hajléktalanok túlnyomó többsége, kétharmada férfi, 13,8 százalékuk gyerekkorú, legtöbbjük (az összes hajléktalan 41,3 százaléka) a 25 és 49 év közötti korosztály tagja, ötödük pedig nyugdíjas korú, azaz 65 évesnél idősebb. A pozsonyi hajléktalanok közel harmada több mint tíz éve került az utcára, ugyanakkor közel tíz százalék az aránya azoknak, akik az utóbbi egy évben váltak hajléktalanná.
A felmérés során arról is kérdezték a hajléktalanokat, miben szenvednek leginkább hiányt, illetve mire lenne leginkább szükségük a helyzetük rendezésére. Az előbbi esetben a megkérdezettek túlnyomó többsége a kielégítő egészségügyi ellátás hiányát panaszolta, utóbbi kérdésre pedig a megfizethető lakhatás és a munkavállalás lehetőségének megteremtését jelölték meg a legtöbben.
A hozzáférhető és anyagilag is elérhető lakhatás megteremtését jelölte meg a hajléktalanság visszaszorításának eszközéül Nina Beňová, az Árral szemben (Proti prúdu) nevű civil szervezet képviselője is, aki szerint állami szerepvállalással, szociális lakások létrehozásával kellene javítani az utcán élők helyzetén, mivel a pozsonyi hajléktalanszállások összesen alig 240 ember befogadására alkalmasak.
Ivo Nesrovnal, Pozsony főpolgármestere úgy vélekedett: a probléma orvoslásához átfogó reformra, az anyagi források és a jogi szabályozások újragondolására van szükség. Elmondta: ennek keretében Pozsony 2017-es költségvetésében fél millió eurót különítettek el a hajléktalanok ellátására. Az MTI kérdésére hozzátette: ez az összeg érezhetően magasabb mint az előző években volt, és a megemelt keretet jelentős részben az érintettek szociális ellátásának javítására szánják.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.