Milyen út vezet a szerethető menza felé?

Október végén jelentek meg a Vámbéry Ármin Alapiskola menzáján készült fényképek. Az egyiken bolognai szószos, valamint ketchupos tészta volt, a másikon beazonosíthatatlan szürke lében ázó szafaládé. Nagy volt a felháborodás, egyre többen adtak hangot a Gastro DS városi közétkeztető vállalattal szembeni kritikáknak. Kiderült, hogy a gyerekek nem mindig laknak jól az ebéddel, ami olykor hidegen kerül eléjük, nem finom és néha beazonosíthatatlan. A vállalat lépett, elindult egy folyamat, ami a szülők egy része és az igazgató szerint is jó irányba mutat.

Kezdeti kritikák

Dunaszerdahelyen öt éve merült fel a központi iskola- és óvodakonyhák ötlete, amelytől hatékonyabb anyagbeszerzést, és munkát, és modern, 21. századi körülményeket várt a város vezetése. A szülők egy része viszont tiltakozott a terv ellen, ők a központosításból származó veszélyekre hívták fel a figyelmet, tartva attól, hogy hideg, nem jó minőségű étel kerül majd a gyerekeik elé, amely a szállítás miatt sokféle veszélynek van kitéve. Öt évvel ezelőtt közel ezerötszáz szülő írta alá az erről szóló petíciót. 2018-ban adták át a két központi konyhára építő rendszer első szakaszát. A Szabó Gyula Alapiskola, majd a Jilemnický utcai alapiskola konyháját modernizálták, innen szállítják az ételt a többi alapiskola étkezdéjébe.

További tervek

Kosztra András a Gastro Ds vállalat igazgatója is jól emlékszik a kezdeti bizalmatlanságra, és azt is megjegyezte, hogy az ügyben összehívott nyilvános fórumra viszont csak néhány szülő ment el. Mint mondta, eddig a tervek kétharmadát sikerült megvalósítani. „A teljes rendszerhez hozzátartozik még egy nagy kapacitású óvodai konyha, amit nemrég jóváhagyott a képviselő-testület, az óvodák ételkiadóinak korszerűsítése, valamint a Vámbéry Ármin Alapiskola ételkiadójának modernizációja. Emellett egy speciális konyhát is kialakítanánk, az ételérzékeny gyerekeknek“ - vázolta az igazgató.

Szégyen és közfelháborodás

A képviselő-testület november eleji ülésén magyarázatot vártak az igazgatótól arra, hogyan fordulhatott elő, hogy hiba került a gépezetbe. Az ülésen Kosztra András is beszámolt a vállalat helyzetéről, próbálta elmagyarázni, miért fordulhattak elő a hibák. Ugyanis nem csak most érte negatív kritika a céget, a Vámbérys szülők már májusban is panaszt tettek a menzán kínált étel miatt.

Radikális változás

A mulasztások miatt néhány gyors változást is eszközöltek, de mint kiderült, a helyzet jóval összetettebb. „2019-ben vettük át az első iskolakonyhát az alkalmazottakkal együtt, majd tavaly decemberben a másodikat. Ez radikális változást hozott azok életében, akik 10-20 éve dolgoztak egy megszokott rendszerben. Néhány alkalmazottunknak nehéz volt megélni, hogy egyfajta kereskedelmi céghez kerültek, ahol koncentráltabb az egy főre jutó fizikai munka. Ezt úgy is szemléltethetjük, hogy a központi konyhában két óra alatt kell elvégezni azokat az előkészületeket, amit korábban három óra alatt szoktak. Reggel 7-től 10 óráig nagyon erős a terhelés, hasonlíthatjuk a szalagmunkások leterheltségéhez“ - mondta az igazgató. Ideális esetben kilenc konyhai dolgozó, egy konyhavezető és egy főszakács tudja elvégezni a feladatokat egy iskolakonyhában, de a munkapiaci helyzet miatt – szakképzett szakácsból hiány van - a segédszemélyzetet próbálják bővíteni, viszont az átképzés sem egyszerű. Egy szakképzettséggel bíró alkalmazott rövidebb idő alatt tudja elvégezni azt a munkát, amit már ismer, szemben azzal, aki előzetes gyakorlat nélkül került be a nyüzsgő konyhákra, ahol naponta 1 200-1 300 adag étel készül az iskolásoknak, emellett mintegy háromszáz nyugdíjas kedvezményes étkeztetéséről is gondoskodnak és a nyilvánosság is rendelhet tőlük ételt. Néhány hete sikerült új, szakképzett személyzetet megszólítani, ők tehermentesíthetik az alkalmazottakat.

A terhelés viszont akkor ugrott meg, amikor tavasszal visszatértek a gyerekek az iskolába. Az addig nem tapasztalt nyomás következménye volt a szülők panasza. Szeptemberben fokozódott a terhelés, hiszen minden gyerek visszatért az iskolapadba. Horváth Zoltán felvetette, hogy a vállalat korán nyitott a kereskedelmi étkeztetés felé, az igazgató szerint viszont erre is szükség van ahhoz, hogy életképes legyen a cég. Az igazgató azt mondta, hogy a bérek és a rezsiköltségek közel 80 százalékát százalékát a kereskedelmi eladás bevételeiből tudják kifizetni. A kereskedelmi vonalnak is köszönhető, hogy a koronavírus miatti iskolabezárások idején sem csökkentették az alkalmazottak bérét. „Állandó munkát tudunk biztosítani az alkalmazottainknak. Úgy is mondhatjuk, hogy mintegy harmicöt család megélhetéséhez járulunk hozzá.“

Milyen a menzakaja?

„Az alkalmazottaink többsége saját gyerekének és unokájának is készíti az ételt. Sokféle módon kötődünk egymáshoz, közös érdekünk a megfelelő étkeztetés” - hangsúlyozta Kosztra András hozzátéve, hogy számos alapértéket kell betartaniuk legyen szó akár az étel mennyiségéről, a cukrok, zsiradékok, fehérjék, szénhidrátok megfelelő arányáról, vagy az ízesítésről, a hőmérsékletről és a tálalásról. Az étlapok összeállítását és az ételek összetételét is szigorú normákhoz kötik, és emiatt néha olyan ételt is kínálni kell, amit a gyerekek többsége nem szívesen eszik meg. De az étrend által a megfelelő tápanyagok garantáltan bekerülnek a szervezetbe. Egy alsó tagozatos gyerek fejadagja 70 g nyers hús, a felsősöknek 80, a 15 évnél idősebbeknek 90 g jár. Az igazgató szerint ha a gyerekek megeszik a levest, a főételt és megisszák a hozzá kínált üdítőt, akkor nem maradnak éhesek, mindenki szájízét azonban nem tudják eltalálni.

Többlépcsős folyamat

Egy-egy ebédre átlagosan 12 perc jut – ennyi idő telik el attól a pillanattól kezdve, hogy a gyerek belép az étkezdébe addig, amíg le nem adja az üres tálcát. Az ebédszünet a diákoknak és a konyhai alkalmazottaknak is sűrű. Annak, hogy hideg étel kerülhetett a tányérra, több oka is lehet. Ezek egyike, hogy a nyitva hagyott edényekből könnyebben elillan a meleg, a másik pedig például az, hogy az étkezdék kiadó ablakában előre elkészítik a tányérra az adagokat a gyerekeknek, ezzel ugyan meggyorsítják az ételkiadást, de előfordulhat, hogy mire egy-egy diák asztalhoz ül, már kihűlt az ebédje. Az igazgató az ülésen ismertette azokat az ellenőrző mechanizmusokat, amelyekkel megelőzhető, hogy hidegen kerüljön ki az étel, személyi változásokról is beszámolt.

Személyi változásokról is beszámolt, és azt is hangsúlyozta, hogy nyitottak az építő kritikára és a független ellenőrzésekre. Az őszi szünet utáni esetet egy sajnálatos mulasztás – egy recept felülírása – okozta. „A hibát ugyan észleltük, de a munkaszüneti napokon már nem volt lehetőségünk korrigálni azt.” Az is előfordul hogy a gyerekek feltét vagy köret (pl. sajt, káposzta, szósz…) nélkül kérik a menüt – ezt nehéz egy szülőnek utólag megmagyarázni. Felmerült, hogy a hasonló hibákat független ellenőrzésekkel is ki lehetne szűrni. Kosztra András szerint így több szempontból is megvizsgálhatnák a vállalat működését és a folyamatokat, és kijavíthatják a felmerülő hiányosságokat. „Meggyőződésem, hogy ez egy jó rendszer, de még mindig tanulunk” - szögezte le az igazgató. Megjegyezte, hogy a vizuális élmény és a hangulat is fontos – egy kikészített mintatányér alapján tálalják az ételeket, úgy, hogy a gyerekeknek is gusztusos legyen a látvány.

Miért épp a Vámbéry?

Idén már másodszor érkezett kritika az iskolai étkeztetésre a Vámbéry Ármin Alapiskolából, ahova a Szabó Gyula Alapiskola konyhájáról szállítják az ebédet. Májusban hosszan tartó, ismétlődő problémákról számoltak be a szülők, akik szerint ehetetlen, rossz és hideg volt az ebéd, mondta az igazgató hozzátéve, hogy szerinte az első két kritika szubjektív, a hőmérsékleten viszont tudnak változtatni. Próba ebédre hívta a szülőket, de senki nem ment el. Nem úgy ősszel, amikor az iskola szülői szövetségének tagjai is felkeresték az igazgatót. Mindkét fél konstruktívnak ítélte a találkozót.  „Meg tudtuk nevezni a kritikus pontokat. Van olyan, ami a személyzetre vonatkozik, és olyan is, ami szubjektív jellegű. Azóta is tartjuk a kapcsolatot. Kisebb közvélemény-kutatást is készítettünk arról, hogy milyen ételeket ennének szívesen a gyerekek és ezt hogyan tudnánk beiktatni az étrendbe” - folytatta Kosztra András. Más szülői csoportokkal is kapcsolatba léptek, és mint mondta, hasonlóak voltak a visszajelzések. „Biztos vagyok abban, hogy helyes úton haladunk és minőségi étkeztetést tudunk nyújtani az iskolásaink és az iskolákban dolgozók számára. Ugyanakkor nagyon örülök, hogy továbbra is változatlan kedvezményes áron tudunk mindennap ebédet főzni városunk idős, nyugdíjas polgárai számára” - tette hozzá az igazgató.

Van javulás

„Úgy gondolom, hogy jó irányba indultunk el, már nem éhesek a gyerekek. Bízunk benne, hogy ez így folytatódni is fog. Volt olyan szülő, aki azon gondolkodott, hogy januártól kiveszi a gyerekét az étkezdéből, a változás után meggondolta magát” - nyilatkozta lapunknak Koráb Krisztina a Vámbéry Ármin Alapiskola szülői szövetségének elnöke, aki folyamatosan gyűjti a szülők visszajelzéseit. Ezek alapján már finomabbak és melegebbek az ételek, ugyan panasz is akad, de több a pozitív visszajelzés, mint a negatív. A szülők kapcsolatban maradnak a közétkeztető vállalattal, havonta, kéthavonta egyeztetnének az aktuális helyzetről.

...de nem mindenhol

Ahogy a képviselő-testület ülésén is elhangzott, az őszi botrány igazából mélyebbről fakadó problémákra világíthatott rá. Kosztra András azt mondta, az idei két eseten kívül több hivatalos panasz nem érkezett a vállalatra, pedig akadna. „A gyerekek nem szeretik az iskolai ebédet és nem is laknak jól vele” - mondta egy elégedetlen szülő, aki korábban az átszervezés elleni tiltakozáshoz is csatlakozott.

Felkészül az óvoda

November elején hosszan vitáztak a képviselők a panaszokról, és arról, hogy mi a hiba és hogyan lehetne ezt kijavítani, vagy egyáltalán jó döntés volt-e központi iskolakonyhákat létrehozni. Majd eldöntötték, hogy az óvodákban is hasonló rendszert alakítanak ki és jóváhagyták az Október utcai Óvoda épületében lévő helyiségek kikölcsönzését erre a célra. „Ez egy jó rendszer, és az óvodák bekapcsolására is van megoldás. Az óvodásoknak szánt ebédet azért nem az iskolakonyhákban főznék, mert ott más receptek alapján készítik el. Nem lehet hatékony, ha valahol 50 ebédet főznek, még ha jól is mutat, hogy a szakácsnő ismeri a gyerekeket. Akkor lesz hatékony a készítés, ha nagy mennyiségben készítik el egy helyen” - szögezte le Hájos Zoltán polgármester. Az is kifejtette, hogy rossz állapotban vannak a konyhai berendezések.

Jó étvágyat

Az iskolai étkezdékben kínált étel mennyisége és minősége még az öregdiákok emlékezetében is élénken él. Aki menzára járt, annak volt kedvence, és volt olyan is, amit még véletlenül sem tudott legyűrni a torkán, és éhesen ment haza. Lehet-e annyi és olyan ételt kínálni, amennyivel minden gyerek jól lakik? Lehet-e mindezt úgy, hogy közben nem haladják meg az oktatási minisztérium által megszabott normákat, és a gazdasági kereteket? Számos kérdés merül fel a dunaszerdahelyi eset kapcsán, amelyet talán más iskolai menzával kapcsolatban is feltehetünk.