Mesefalu a Balog-patak partján

Ez a kistérség, a Derencsényi-karszt, a tőle északra lévő Murányi-fennsík és a Gömör-Tornai Karszt közti kapocs viszonylag ismeretlen a turisták előtt, pedig a szinte érintetlen táj, a változatos formákat mutató karsztjelenségek páratlan látványt nyújtanak.

Derencsény (Drienčany)

Különleges világ ez. Az alig tizenhat négyzetkilométernyi karsztos területen, amely a Rőcei-hegység déli pereme alatt húzódik, számos felmért és bejárt, és ki tudja, mennyi felfedezetlen üreg, barlang, barlangrendszer található.

Barlangok, várak

A terület kutatása 1972 óta folyamatos, a feltárások eredményeiként néhány éve például nagyon kezdetleges barlangrajzokat, jeleket is azonosítottak a föld alatt, rendkívül jól konzerválódott bronzkori edények kerültek elő, az egyik üregben megtalálták például a felfalui pénzhamisítók vasból készült verőtövét is. Emellett csak ezen a vidéken honos barlangi vakfutrinkafajt is azonosítottak itt. Fontos megemlíteni a karsztos tavacskákat is, ahogy az embernek évezredek óta menedéket nyújtó, a Balog-patak meanderei fölött alig néhány méternyi magasságban kialakult barlangokat, a Nagy-lyukat és a Kis-lyukat. Mindkettőben megtalálták a bronzkori ember nyomait, de ezek a helyek a tatárjáráskor, a török és mindenféle hadak idején menedékhelyként is szolgáltak az embereknek. Jelenleg védettek, ugyanis jelentős létszámú denevérkolóniák egész éves lakhelye, csak a Kis-lyuk pár méteres külső szakasza látogatható. A Praslen barlang, amelybe 2006-ban sikerült bejutnia két barlangásznak, azért is különleges, mert teljes épségben őrzött meg közel háromezer évvel ezelőtti edényeket és egyéb leleteket, a tárgyak épségben maradása arra bizonyíték, hogy a kiétei kultúra korában omlott be főfolyosója, azóta nem járt ember ezekben a termekben. Egy középkori várrom is van ezen a vidéken, a Derencsényi család által valószínűleg a tatárjárás után épített, majd a 15. században elhagyott, a kuruc korban végleg elpusztult Derenek romjai romladoznak évszázadok óta a karszt egyik kiemelkedésén. Ha még többre vágyik az erre utazó, a Derencsényi-karsztot körbeölelő falvakban gótikus templomokat is talál.

Derencsény, a mesefalu

Ezt a viszonylag kicsi falut, amelynek első írásos említése 1291-ből származik s valószínűleg már korábban is lakott volt, Balogh Domokos és Balogh Miklós 1297-ben kapta királyi adományként. 1413-ból származik egy olyan adat, amely szerint Derencsényben vár állott, méghozzá favár. A huszitákról azt tartják a források, hogy maga Giskra építtetett itt kővárat a korábbi favár helyén, amelyet aztán Hunyadi János 1451-ben elfoglalt. Hogy ez a derencsényi várnak nevezett vár azonos-e a tőle néhány kilométerre lévő Derenk vagy más néven Derenek várával, vagy az eredeti derencsényi vár megsemmisült a falu melletti kőfejtéskor, egyelőre tisztázatlan kérdés. Annyi biztos, a ma is álló templomának alapjai egy feltételezhetően a gótika idején bővített román kori rotundáé lehetnek, amelyet 1513-ban és 1793-ban is átépítettek, ám védőfalának nyomvonala, lépcsős feljárata, a helyben „háziknak” nevezett fedett folyosó egyedülálló építészeti emlék a templom melletti reneszánsz harangtoronnyal együtt. Itt élt és alkotott Pavol Dobšinský evangélikus lelkész, folklorista, a szlovák mesekutatás kiemelkedő alakja. A templomkertben nyugszik, emlékműve a templomdombon áll. Derencsény és környéke felfedezésre vár, a közeli víztározó, Balog várának romjai, a több hektárnyi, védett hikóriadió-liget, a gótikus templomok akár többnapos túrázásra is elegendő élmény nyújtanak.