Megszűnik Vágán az alapfokú oktatás, a szülők tiltakoznak a döntés ellen

A képviselő-testület a múlt héten döntött arról, hogy megszűnjön a teljes szervezettségű magyar tannyelvű alapiskola és az alsó tagozattal működő szlovák tannyelvű alapiskola Vágán. A döntés végleges, a fenntartó szerint nincs más lehetőség.

Magas kiadások

A több mint kétezer lakosú, galántai járásbeli Vágán a múlt héten hozta meg a döntést a település vezetése arról, hogy gazdasági okokból mindkét iskolát be kell zárni. Jelenleg 23 tanuló jár a magyar tannyelvű alapiskolába, közülük 5 utazik be Kajalról, ahol már korábban megszűnt az iskola. Jövőre hét gyerek megy el az iskolából és három új tanulóra számítanak. A szlovák iskolába most 14 gyerek jár, jövőre közülük 9 vagy 10 marad.

„2022-ben 60 ezer eurót tett ki a két iskola több mint tíz alkalmazottjának a bére, amely a község költségvetését terhelte. Ha jövőre még kevesebb lenne a gyerek, ez a szám magasabb lenne. Az épület a község tulajdona, a fenntartása nem olyan magas, amit ne tudnánk finanszírozni, nem az viszi el a sok pénzt. Nem tehetem tönkre az egész falut az iskola fenntartása árán. Életem legrosszabb döntése, de nem várhatok addig, amíg már csak öt gyerek marad. Ez gazdasági kérdés, nem nemzetiségi, a magyarságunkat mindenképpen szeretném megtartani, de a település fekvése miatt az asszimiláció is erős”

– mondta el lapunknak Vága polgármestere, Kubica Adrián.

Kevés a gyerek

Megtudtuk tőle azt is, hogy 21 gyerek jár a galántai Kodály Zoltán Alapiskolában, tehát a jelenség, hogy a szülők más iskolába íratják a gyereküket, már évek óta jellemző. Úgy véli, az iskola bezárása előbb-utóbb bekövetkezett volna, mert évről évre egyre kevesebb a beiratkozó. A két óvodába összesen 60 gyerek jár, a szlovákba 15 tanköteles, a magyarba 6. Az előzetes felmérés szerint a szlovák iskolába nem jelentkezik senki, a magyarba legfeljebb hárman. A polgármester szavai szerint minden szülőt megkérdeztek arról, miért viszik el más település iskoláiba a gyerekeket, és ők azzal érveltek, hogy jobb felszereltségű, tornateremmel, uszodával ellátott iskolák vannak például Szeredben, Galántán, de az is az okok között szerepelt, hogy az idősebb gyerek máshova jár, ezért egyszerűbb, ha a fiatalabb testvér is követi őt, illetve hogy nagyobb közösségben jobban szocializálódnak, fejlődnek a gyerekek.

„Az elmúlt években új padokat, szekrényeket, számítógépeket, interaktív táblát vásároltunk az iskolába, felújítottuk a kazánházat, a tetőt. A szülőket azonban nem kényszeríthetjük arra, hogy a mi iskolánkat válasszák. Azokat a szülőket is megértem, akik nem örülnek a bezárásnak, mert az utaztatás problémát jelenthet. Komfortosabb, ha helyben járhat a gyerek iskolába, nem kell korán kelnie, utaznia, de nem alkalmazkodhatunk minden egyes lakosunkhoz”

– hangsúlyozta. Kubica Adrián úgy véli, az sem jelentene megoldást a problémára, ha más épületbe költöztetnék az iskolát és csak az alsó tagozat működne, mert az is több tízezer euró kiadással járna, és nagy valószínűséggel néhány év múlva mindenképpen be kellene zárni az iskolát. Hozzátette, az sem mellékes szempont, hogy ha most zárják be az iskolákat, az állam fizeti ki az alkalmazottak végkielégítését, így nem a község kiadásait terheli.

Kisiskolát szeretnének

A szülők közül néhányan azonban úgy gondolják, lenne rá mód, hogy mindkét intézmény alsó tagozatos osztályait, összevont igazgatósággal tovább lehessen működtetni, az oktatási minisztérium és a törvények erre lehetőséget adnak. A magyar iskolások szüleinek némelyike, tartva a következményektől, nevét nem vállalva, lapunknak elmondta, az iskola bezárása nem új keletű téma a faluban. Évről évre egyre kevesebb gyereket írattak be a szülők mindkét iskolába, mert szerintük nem fejlesztették eléggé az intézményeket.

„Eddig csak azért nem zárták be az iskolát, mert az előző képviselők megakadályozták. Az új képviselő-testület azonban támogatta a polgármester javaslatát. A magyar iskolában már többször volt szó róla, a szlovák szülőket azonban hideg zuhanyként érte a múlt heti bejelentés. Azóta, hogy az új képviselő-testület elkezdte a munkát, újra kellett volna választani az iskolatanácsot, erre azonban eddig nem került sor, így a bezárásról nem is tudtunk tárgyalni a képviselőkkel. A leginkább az fáj, hogy kész tények elé állítottak minket, a kérdéseinkre nem kaptunk kielégítő választ. Csak azért sejtettük, hogy erre készülnek, mert korábban szóba került, hogy a felső tagozat megszűnne, de nagyon bíztunk benne, hogy az alsó tagozat megmaradhat. Tudjuk, hogy ilyen létszámmal nem lehet megmenteni az iskolát, a felső tagozaton olyan kevés a diák, hogy tarthatatlan a mostani helyzet. Ezért szeretnénk elérni, hogy a magyar és a szlovák iskola alsó tagozata közös igazgatósággal továbbra is legyen oktatás a településen”

– fogalmazott az egyik szülő, hozzátéve, hogy az épület is alkalmas lenne arra, hogy csak az egyik részét használják, így a költségek jelentősen csökkennének.

Kérdéses módszerek

Egy másik szülő azt nehezményezte, hogy a polgármesterrel való találkozón hiába próbáltak ötletek adni, javaslatokat tenni a jelenlévők, nem volt hajlandó velük beszélgetni az esetleges lehetőségekről, megoldásokról.

„A faluban van más épület is, ahová át lehetne költöztetni az iskolát, vagy akár az óvodával együtt is működhetne. A fenntartás költségeit igazoló dokumentumokhoz nem tudunk hozzáférni, a kiadások állítólagos összegéről csak szóban értesültünk. Többször szerettünk volna közös ötletelést tartani a polgármesterrel, a képviselőkkel, a pedagógusokkal, de erre sem volt akarat. A problémával már évekkel ezelőtt kellett volna foglalkozni. Sajnos olyan érdekek érvényesülnek, amelyek nem elsősorban a gyerekek érdekeit szolgálják”

– fejtette ki egyikük. A napokban a község hangosbemondójában is elhangzott a bejelentés, az elégedetlen szülőket pedig arra szólították fel, hogy ne harcoljanak a döntés ellen. Az interjúalanyok közül néhányan fenyegetést is kaptak.