Megőrizni a házakat, a népi építészet emlékeit

Rozsnyó. Egy gömöri falumúzeum kialakításának terveit ismerhették meg a napokban a jelenlévők a történelmi városháza dísztermében. A meghívó és kezdeményező, a kulturális minisztérium államtitkára, Kvarda József kimentette magát, de ennél is nagyobb baj, hogy az érintett községek polgármesterei sem voltak jelen a találkozón. Ennek ellenére a megjelent minisztériumi szakdolgozók és a Kassai, valamint a Besztercebányai kerület képviselői között érdekes párbeszéd alakult ki egy gömöri skanzen kialakításának lehetőségéről. Iveta Kodoňová minisztériumi munkatárs elmondta, hogy miért is szeretnék létrehozni a gömöri falumúzeumot. Mint mondta, a legnagyobb pusztulás az elmúlt 14-15 év során éppen Gömörben volt tapasztalható. A régió tíz településében végzett felmérésből kiderült, hogy 50 kiválasztott épület közül csupán 27 került rá a műemlékvédelmi listára. A rozsnyói műemlékvédő hivatal dolgozója, Eva Šmelková elmondása alapján 1990-től 50 százalékkal csökkent ezeknek az épületeknek a száma. Ezért ettől az évtől a műemlékvédelmi hivatal nem csak épületeket, hanem egész területeket védelem alá vett, mint például Lucskát vagy Rimasimonyit (Šimonovce), de a népi építészet hagyatékaival lehet találkozni még Rédován, Kakasalján (Zdychavá) vagy Jabloncán. Szomorú meglepetés volt annak idején, hogy Kakasalja lakói petícióban tiltakoztak az ellen, hogy a községet műemlékvédelmi területté nyilvánítsák. A megmaradt épületek többsége is elhagyatott, elhanyagolt. Egy már létező falumúzeumot egészítenének ki a gömöri építészet legjellemzőbb jegyeivel, hogy a legveszélyeztetettebb épületeket „áthelyezzék”, mint például a falazott gerendás házak utolsó példányát, amely a dobsinái németség valamikori jelenlétét bizonyítja. Egy másik lehetséges megoldás az lenne, hogy egy egyébként is látogatott hely körül alakítsanak ki gömöri falumúzeumot.