Megnyitották a Nagygéres és a magyarországi Nagyrozvágy közötti összekötő utat

A keddi nap folyamán átadott útszakasz terveiről korábban, nagyjából 15 évvel ezelőtt Robert Fico, Szlovákia akkori és Orbán Viktor, Magyarország jelenlegi miniszterelnöke többször is beszélt, de igazából csak az idei év első felében kezdtek hozzá az építéshez. A Kisgérest Nagyrozvággyal összekötő út egyike volt annak a kilencvennél is több szakasznak, melyeket annak idején a két ország peremére terveztek. Ahogy azt Zoltán Pál, Nagygéres polgármestere az Új Szónak idén májusban elmondta, 2008–2009 derekán többször is szóba került a fejlesztés megvalósítása, de a projekttervezet elmaradt, ugyanis a magyarországi fél nem vállalta be a finanszírozáshoz szükséges öt százalékos önrészt.

„Az út teljeskörű felújítása igazából csak a projekt egy része, ugyanis a településünkön egy úgynevezett tudásközpontot is létrehoztunk, mely az ipari kendertermesztésről szól. Ebben az épületben a kendertermesztés körüli tudnivalókat mutatjuk be az érdeklődő gazdáknak, hogy milyen módon lehet azt termeszteni, feldolgozni és értékesíteni. Enne köszönhetően pedig abban bízunk, hogy az egykoron itt is nagyban termesztett kender újra meghatározó részét fogja képezni a mezőgazdászok tevékenységeinek”

– nyilatkozta lapunknak az átadás előtti percekben Nagygéres polgármestere. Ahogy a megnyitó során elhangzott, a nagyjából 1,7 millió eurós összköltségű (a szlovákiai rész – a szerk. meg.) építési munkálatok részeként helyreállították az eredeti közúti összeköttetést Nagygéres és Nagyrozvágy között, mely egy teljesen új útszerkezetet építését foglalta magába: két réteg aszfaltot és a hozzá tartozó alaprétegeket kapott a szakasz, melynek teljes hossza a szlovák oldalon 2292 méter, szélessége 6,5 méter, a magyar oldalon pedig két kilométer ugyanilyen szélességben.

„Ha a határ kellő sűrűséggel átjárható, az megkönnyíti az emberek életét. Ha viszont nem, akkor ez természetesen nehézségeket okoz az ott élőknek és elválasztja az embereket egymástól. Éppen ezért számunkra stratégiai kérdés az, hogy van-e elég határkelési pont két ország között. Ez Magyarország és Szlovákia esetében különösen így van, hiszen nekünk hét szomszédos országunk van, melyből Szlovákiával van a leghosszabb, pontosan 654 kilométer hosszú határvonalunk. Ennek a határvonalnak a mentén Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmét bonyolítjuk le, ami tavaly 17 milliárd eurós rekord mértékű volt. Éppen ezért stratégia házi feladata mindkét kormánynak, hogy a lehető legtöbb határátkelőhelyük legyen. Míg 2010-ben a két ország között 22 átkelési pont volt, ma a 38-ikat nyitottuk meg. De itt nem fejezzük be, az év végéig két új Ipoly-híddal ezt a számot negyvenre növeljük”

– mondta ünnepi beszédében Szijjártó Péter, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztere. A meghívott vendégek közül többek között Rastislav Trnka, a Kassa Megyei Önkormányzat elnöke, Gyimesi György volt parlamenti képviselő, Forró Krisztián, a Szövetség politikai párt elnöke, valamit Hörcsik Richárd, a Fidesz országgyűlési képviselője is beszédet mondott. Valamennyiük a közelgő parlamenti választások fontosságára, illetve a szlovákiai magyarok érdekképviseletének fontosságára hívta fel a figyelmet. Mivel a legközelebbi határátkelő Perbenyikben vagy Pácinban van, a két község közötti távolság az új útnak köszönhetően mintegy négy kilométerre csökken. Ettől a turizmus és a határokon átnyúló együttműködés javulását is várják. A szóban forgó beruházás az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program keretében megvalósított, Nagyrozvágy (HU) és Nagyharsány (SK) közötti útkapcsolatok fejlesztése – FUTURE IM HEMP – projekt keretében valósult meg.