Mátyusföldi fórum a közösségi jövőtervezés fontosságáról

Nagyfödémes. „Gyorsan egy átgondolt stratégiát, mert az Európai Unió nem segít rajtunk! Ne kullogjunk az események után, előzzük meg azokat! A lépéselőny minden téren fontos” – fogalmazott Pukkai László azon a múlt hét végi fórumon, amelyet a mátyusföldi magyar közéleti szereplőknek – Csemadok-tisztségviselőknek, polgármestereknek, iskolaigazgatóknak és politikusoknak – rendeztek Nagyfödémesen azzal a szándékkal, hogy jövőképet rajzoljanak a régió magyarsága elé. Az Otthont a hazában, hazát a szülöfölfön! címmel – a Csemadok Galántai Területi Választmányának (TV) szervezésében – megtartott találkozó leginkább helyzetfelmérésnek tekinthető, amely rengeteg részproblémát vet fel. Az ott elhangzott előadásokból csak néhány gondolatot, szempontot van módunk felvetni.

A jelenlévőket a vendéglátó Nagyfödémes polgármestere, Gőgh Ferenc köszöntötte, majd Zsille Béla, a Csemadok Galántai TV elnöke nyitotta meg a tanácskozást. Mézes Rudolf, a Galántai TV titkára, a szövetség országos alelnöke a Csemadok Galántai járásban kifejtett tavalyi tevékenységét összegezte. Beszámolójából a többi között kiderült, hogy a járásban 32 településen működik alapszervezet; e települések több mint 55 ezer magyar nemzetiségű lakosa közül tíz és félezernél is többen tagjai a szövetségnek. Tavaly 277-en kérték felvételüket, 14 településen azonban egyetlen új tagot sem szerzett a Csemadok.

Pukkai László, a Galántai Kodály Gimnázium nyugalmazott tanára Mátyusföldi tapasztalatok címmel tartott – vitaindítónak szánt – előadást. A mátyusföldi magyar szerinte „unja a monumentális akciók sorozatát, s valami társadalmi-szellemi diszkrécióra vágyik, törekszik a maga gazdasági hányattatottságában”. Úgy véli, a régió egyes településein a magyarság sajátos megmaradási taktikát választott: „nem kérünk, nem hívjuk fel magunkra a figyelmet, s ha nem tudnak rólunk, nem is tesznek ellenünk semmit – ez a sajátos önvédelem, sajnos, ma is jele van”. Nagy gondnak tekinti azt is, hogy a magyarlakta településeken mindenütt több tucat ház áll üresen, amelyeket – a helyi magyar fiatalok pénztelensége miatt – „zsebből fizetők” veszik meg.

Fábri István magyarországi szociológus annak a kutatásnak a részeredményeiről számolt be, amely – a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete koordinálásával – a határon túli magyar közösségek civil szféráját méri fel, hogy friss adatokkal tudja alátámasztani a magyarországi támogatáspolitikát. Fábri mintegy félezer hazai magyar civil szervezet vizsgálata alapján megállapította, hogy Szlovákiában nagyobb a felsőbb szervezeti egységek alá tartozó, valamint az 1990 előtt létrejött szervezetek aránya, mint a többi határon túli magyar közösség esetében. Az összes vizsgált hazai magyar szervezet által elnyert támogatások összegének körülbelül egyharmada származik magyarországi forrásból, s egyelőre elenyészően kevés a külföldi (de nem magyarországi) pályázatok száma.

Dohányos Róbert, a pozsonyi kulturális tárca kisebbségi kultúrák főosztályának vezetője figyelmeztetett, hogy a kisebbségek kulturális támogatására kiírt idei pályázatra február 16-ig lehet jelentkezni. E pályázaton kívül hat más program keretében is igényelhető támogatás – például könyvtárfejlesztésre és épületfelújításra. A gyakorlati tudnivalókról a minisztérium honlapja (www.culture.gov.sk) tájékoztat.

Gyurgyík László szociológus konkrét mátyusföldi példákon igazolta, korfákon is bemutatta, hogy a régióban is csökken a legfiatalabb korcsoport egy-egy közösségen belüli aránya.

Görföl Jenő, a Csemadok országos titkára a szervezet integráló szerepéről szólva utalt arra, hogy sok, a közösségszervezést a Csemadokban elsajátító közszereplő ma máshol kamatoztatja tudását, ami nem feltétlenül gond, mert – élt a hasonlattal – néha jobb, ha a vár köveit kastélyok építéséhez hordják szét. A hasonlatnál maradva hangsúlyozta, a Csemadok tavalyi közgyűlésén a kövek összehordását tűzte ki feladatául. „Nehéz batyu” – tette hozzá. Úgy véli, fontos a szakmai közeg és a fiatalság megnyerése a Csemadok számára.

A fórum Vállalkozások és a nemzeti lét című blokkján belül Pomothy László gazdasági államtitkár az uniós gazdasági kapcsolatok főbb jellemzőit ismertette. Bodnár László, az Új Kézfogás Alapítvány igazgatóhelyettese elmondta, az alapítvány működése öt éve alatt 2,790 milliárd forint támogatást helyezett ki Szlovákiába. Kovács Dezső, az OTP Bank párkányi fiókigazgatója a pénzintézet szolgáltatásait ismertetve a bank és a Csemadok közös kezdeményezéséről is szót ejtett: a kulturális szervezet OTP-nél számlát vezető tagjai közvetetten a Csemadokot is támogatáshoz juttatják. Gaál József és Kovács Tibor vállalkozók a szlovákiai magyar vállalkozóknak a magyar közösség javára kifejtetett tevékenységéről tartottak szempontgazdag, szuggesztív előadást.

Pék László, Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy a kedvezménytörvény alapján járó oktatási-nevelési támogatást – amelyet nem családok, hanem intézmények fogadhatnak – a pedagógusszövetség Pázmány Péter Alapítványa osztja majd el jogi személyeknek (szülői szövetségeknek).

Berényi József külügyi államtitkár, az MKP galántai járási elnöke a magyar párt járáson belüli pozícióját vette górcső alá. Egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabb szerepe lesz a megyei önkormányzatnak, ezért az MKP-nak Nagyszombat megyében alaposan meg kell fontolnia, hogy milyen taktikát kövessen. Izsóf Róbert, Vághosszúfalu polgármestere az egy község (Vágkirályfa) kivételével szlovák településektől övezett faluban tapasztalható asszimilációval kapcsolatos meglátásait közölte: 280 ház közül 50 üres, nagyarányú telekfelvásárlás indult meg, s csak minden tizedik ingatlant vesznek meg magyarok.

Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke szerint sok helyen a vághosszúfaluihoz hasonló folyamatok zajlottak-zajlanak. Az 1989 utáni időszak tanulsága, hogy ami megváltozott is, attól nem változtak meg az évtizedek óta tartó romboló folyamatok. Az eredményes helyi tevékenységhez erős önkormányzatok kellenének, ám a közigazgatási reform nem adott kellő védeszközöket, és sok gazdasági ügyben is felsőbb szinten születik döntés. Az elmúlt öt esztendőben Duray szerint – számos részeredmény mellett – a kisebbségünk fejlődése szempontjából fontos területeken egyedül a komáromi egyetem olyan maradandó eredmény, amelyből közösségileg építkezni tud a szlovákiai magyarság. Óva intett: ha a magyarság elveszti a jövőtervezés lehetőségét, nemcsak a nemzet esik szét mozaikokra, hanem a mozaikok is széthullanak.