Már csak alapjáraton működnek a falvak

Mint írják, ha továbbra sem kapják meg az adóbevételek rájuk eső részét, az összeomlás fenyegeti az önkormányzatokat.

Követelik az adóbevételek kfizetését

Nyilatkozatukban követelik az idei elmaradt adóbevételek kifizetését július folyamán, egyébként törvény adta feladataikat sem tudják teljesíteni. Ugyanakkor visszautasítják, hogy a leköszönő kormány rájuk akarja hárítani a felelősséget. Az ínség a vezetők politikai hozzáállásától függetlenül minden önkormányzatot érint, Nyitra idei adóbevétel-kiesése elérte a 332 milliót, annak ellenére, hogy a polgármester a Smer befolyásos tagja.

A vésztartalékaikat élik fel

„Nem mi gazdálkodtunk rosszul, hanem az állam. A Városok és Falvak Regionális Társulásának a Nyitrai járás 54 települése a tagja, egyik sem tudja már fizetni a szemétdíjat, van, ahol a közvilágítást is kikapcsolták” – tudtuk meg Mészáros Ferenctől, Nagycétény polgármesterétől és a társulás elnökétől. Az általa vezetett faluban ugyancsak kényszerhelyzet van, tavaly 41 ezer euróval kaptak kevesebbet az államtól mint amennyi járt nekik, idén június végéig pedig már 31 ezer euró a hiány. „A gáz- és villanyszámlákat fizetjük, az alkalmazottak bérét és a biztosításokat is folyósítjuk, többre nem telik. Ez a legfontosabb, mert az a község, amelynek tartozása van az állammal szemben, nem pályázhat támogatásért. Valamennyien a vésztartalékainkat éljük fel, némely községek áthidaló hitelt vettek fel, de vannak, amelyek már azt sem kapnak. Nagycéténynek havonta 28 ezer euró járna az államtól, ehelyett júliusra 2900 euró jött a számlánkra. Ha ez így folytatódik, akkor kénytelenek leszünk rövidített munkaidőre áttérni, vagy csak az alapbért tudjuk kifizetni, de ez is csupán átmeneti megoldás. Már eljutottunk oda, hogy nincs min takarékoskodni, mert alapjáraton működünk. Nagycétény idén volt 765 éves, azt sem ünnepeltük meg, mert nincs miből. Nem győzöm magyarázni a polgároknak, mi az oka ennek a helyzetnek, mert nem értik, hogy lehet az, hogy az állam nem küldi a pénzt, amit küldenie kellene.”

Négy éve tart a válságrezsim

Kolonban hasonló a helyzet, ott is csak az adóbevételek tíz százalékát kapják, ráadásul a falunak az előző vezetés által felhalmozott 500 ezer eurós adósságát is törlesztenie kell. Balkó Róbert polgármester azt mondja, a rosszban most az a jó, hogy ők már négy éve válságrezsimben működnek és minden kiadásukat a felére csökkentették. „Kevesebb támogatást kapnak a faluban működő szervezetek, kevesebbet világítunk, felújításokat csak akkor végzünk, ha elkerülhetetlen. Havonta négyezer euró csak az adósságaink törlesztésére menne el, ezért amióta nem kapjuk az államtól a nekünk járó pénzt, megállapodtunk a bankkal a futamidő meghosszabbításában és a részletek csökkentésében.”

Kolonban a szükséghelyzet ellenére is falunapot tartanak a hétvégén: Korál-koncerttel, tűzzsonglőrökkel, cirkuszi bemutatóval. A polgármester szerint ez csak annak köszönhető, hogy összefogtak a helyi vadászszövetséggel, és sikerült szponzorokat találniuk.