Az ősi kínai mondás – hallottam és elfelejtettem, láttam és emlékszem rá, csináltam és megértettem – szellemében nevelik a szenci magyar óvodásokat.
Magyarországon bukkant jó példára a szenci óvoda vezetője
A legnagyobb hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére fektetik, hiszen az óvodáskorú gyermekek természetes igénye a sok mozgás. – Az egészséges gyermek örökmozgó, arra kell törekednünk, hogy a lehető legoptimálisabb körülményeket teremtsük meg ahhoz, hogy lekössük energiáit; tehát igényeihez és lehetőségeinkhez mérten eleget mozoghassanak, de ez ne legyen egyenlő a céltalan futkározással – vallja Szabó Edit. Az igazgatónő Magyarországon talált jó példát. 1996 tavaszán Sopronban, a Benedek Elek Óvóképző Főiskola hallgatójaként szakdolgozatot írt Táncos-mozgásos gyakorlatok alkalmazása az óvodai nevelésben címmel. Ehhez összeállított egy mozgásfejlesztő programot, és azt is kutatta, hogyan fejleszthető a gyerekek alkotóképessége. Amikor pedig a szigorlati munkáját kellett leadnia, ahhoz a gyerekek szociális fejlődését próbálta felmérni és segíteni egy újabb mozgásos játékokból álló programmal. – ĺgy sikerült eljutnom a mozgásfejlesztéstől a komplex nevelésig. Most már kollégáimmal saját óvodai mozgáskultúra-fejlesztő programunk bővítésén dolgozunk – mondja az igazgatónő, aki úgy véli, lehet, hogy ennek is köszönhetik az óvoda jó hírnevét.
Ahhoz azonban, hogy ne csak szeretettel, hanem szakmai hozzáértéssel tudjanak foglalkozni a gyerekekkel, a pedagógusoknak alaposan fel kell készülniük. – Nagyon fontosnak tartom kollégáim szakmai továbbképzését, sőt az évek során eljutottunk odáig, hogy ezt már ők maguk is követelménynek tekintik – Szabó Edit büszke munkatársaira, akik szakmai napokon, nyári egyetemeken, hazai és magyarországi továbbképzéseken vesznek részt rendszeresen. – Idén a dunaszerdahelyi nyári egyetemen ketten dolgoztunk a hatékony iskolavezetés – eredményes iskola, illetve az óvodapedagógiai szakcsoportban. Az elmúlt tanévben hat pedagógus foglalkozott a gyerekek komplex nevelésével, Kincses Matild, Balla Ilona, Hideghéty Eleonóra, Horgosi Katalin, Csaszny Katalin és én – az igazgatónő büszke arra, hogy amit a nyári egyetemeken, tanfolyamokon megtanulnak, azt ők a gyakorlati életben is alkalmazzák. A szenci magyar óvodában pontos tervek szerint folyik a munka. Az óvónők havonta váltakoznak egy-egy csoportban, s minden alkalommal valamilyen témát dolgoznak ki a gyerekeknek. ĺgy alaposan fel tudnak készülni a foglalkozásokra. – Óvónőink 2000-ben megalakították a Minőségi Kört, itt készülnek az oktató-nevelő munka tervezetei. A körnek valamennyi óvónő tagja – emeli ki a csapatmunka jelentőségét az igazgatónő.
Természetesen a szülőkre is számítanak, akiknek a munkája, segítsége nélkül sokkal sivárabb környezetben nevelkednének a gyerekek.
Szencen és környékén egyre gyakrabban emlegetik a magyar ovit. – Három korcsoportban hatvan gyerekkel foglalkozunk kettőtől hétéves korig. Egy Down-kóros gyerek is jár hozzánk, vele hetente egyszer Veronika Eliášová gyógypedagógus, egyszer pedig Czére Krisztina logopédus foglalkozik. Ha a szülők igénylik, az enyhébb beszédhibával küszködő csemetékre is szakít időt – mondja az igazgatónő, akinek komolyabb tervei is vannak. A toleranciára való nevelés, az alkalmazkodókészség fokozása, a beteg gyerekek jobb szocializálása érdekében a jövő tanévben gyógypedagógiai osztályt szeretne nyitni. Ehhez azonban legalább még egy helyiségre lenne szükségük. A legjobb megoldásnak a tetőtér-beépítést látják, ezáltal több helyiséget nyerhetnének. Az igazgatónő két éve eredménytelenül kilincsel az ügy érdekében, a polgármester és a városi képviselő-testület támogatja az ötletet, Szencen mégis azt remélik, a támogatás nem marad elvi szinten.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.