ĺgéretek és szemrehányások

Rimaszombat. Milan Murgaš, Besztercebánya megye elnöke elmondta, nem érti, miért feszült a viszony Rimaszombat vezetése és a megye között. A városi képviselők szerint viszont a megye minden szinten hanyagolja a térséget. A helyzeten csak ront, hogy a megyei hivatal múlt heti rimaszombati kihelyezett ülésén nem vettek részt Rimaszombat képviselői. Állításuk szerint semmilyen hivatalos meghívót nem kaptak, a megye viszont azt állítja, igenis küldtek meghívót. A találkozón az állami hivatalok képviselői, polgármesterek és önkormányzati képviselők valamint vállalkozók vettek részt. A megyei hivatal kihelyezett tanácskozásának célja a régió problémáinak felmérése mellett főleg a megyei önkormányzat eddigi eredményeinek bemutatása volt. Milan Murgaš szerint nem feledkeztek el Rimaszombatról, hiszen a közelmúltban több elképzelésüket is megvalósították, többek között megkezdték a Gömör-Kishonti Múzeum felújításának munkálatait, és modernizálták a Kereskedelmi Akadémia épületét. Rimaszombatban ezt nem a régióval való törődésként tartják számon, ugyanis mindkét intézmény a megyéhez tartozik.

Besztercebánya megye jelenlegi vezetése szerint a Rimaszombati járásban nem az ipartelepítésre kellene helyezni a hangsúlyt, hanem az idegenforgalomra és a turizmusra. A jelenlévő polgármestereknek és vállalkozóknak is azt tanácsolták, ebbe az irányba próbáljanak meg elmozdulni és kiutat keresni. Murgaš szerint a kistelepüléseknek össze kell fogniuk, közös pályázatokat kell kidolgozniuk, ebben az esetben segíteni tudja őket a megyei vezetés céljaik elérésében. Ehhez azonban szerinte arra is szükség van, hogy a térség központjának számító Rimaszombat vezetése is bekapcsolódjon a tevékenységbe. Az idegenforgalom és turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen az infrastruktúra, ennek hiánya akadályozza az előrelépést, a megoldáshoz pedig nem elég a helyi önkormányzatok és a megye akarata, ehhez kormányszinten elfogadott programra lenne szükség. A vidék infra–struktúrájának fejlesztése azonban 2012-ig nem szerepel a tervekben. A szakmai tanácskozáson a jelenlévők egyik része az ipar, a kereskedelem, a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről, a munkanélküliség csökkentéséről, az úthálózat kihasználtságáról valamint az uniós alapokból való merítés lehetőségeiről tájékozódhatott. Egy másik szakmai bizottság az iskolaügy helyzetét, a szociális kérdéseket, a középiskolákban zajló oktatás módosítását elemezte. A megyei fennhatóságú iskolahálózatban ugyanis változtatásokra van szükség, hogy ne munkanélküliként tengődő érettségizetteket képezzenek olyan szakmákban, amelyekre nincs igény a munkapiacon, hanem jól képzett, a régióban is elhelyezkedni is képes fiatalokat. A fiatal értelmiségieknek több mint a fele vagy az ország más részein, vagy külföldön keres munkát. Az elmúlt fél évtizedben Rimaszombat minden nagyobb gyára bezárt, az új beruházások pedig nem képesek elegendő munkahelyet teremteni. Hogy talál-e megoldást ezekre a gondokra a megye, az a kihelyezett tanácskozás után is kérdéses marad.