Lesz-e valaha közös Szigetköz–Csallóköz Nemzeti Parkunk a Duna mentén?

Egy egységes ökoszisztéma fenntartása vajon felülírja az egyéni érdekeket? (Fodor Péter felvétele)
Csallóköz/Szigetköz |

Országhatároknak nem szabadna kettéválasztaniuk egy egységes ökoszisztémát. A Szigetköz és a Csallóköz azonban mégis különálló térségként funkcionál.

A Szigetköz vízpótlása Magyarországon az elmúlt években már kiteljesedett, a hullámtéri és a mentett oldali vízpótlás hosszú távra megoldott, már nincs kiszáradt mellékág. Ez persze még nem jelenti azt, hogy a Szigetköz megőrizte volna az eredeti jellegét. A bős–nagymarosi vízlépcső építése nagy hatással volt rá, és ugyan a vízpótlást bizonyos mértékig sikerült megoldani, koránt sincs annyi víz a rendszerben, hogy azt egy tökéletesen működő ártérnek nevezhessük.

Egy rendszer

Bizonyos lépések történtek a két, országhatárral elválasztott terület egyesítésére egy védett terület, egy határon átívelő Szigetköz–Csallóköz Nemzeti Park létrehozásával. A megvalósítás azonban egyelőre várat magára és félő, hogy az elképzelés csak egy lesz a fiókban heverő, elfeledett tervek közül, megmarad szép álomnak. A Szigetköz és a Csallóköz területei teljes mértékben egy ökológiarendszert alkotnak, amelyek a természet szerencsétlenségére külön-külön országba kerültek. Ami egyébként nem lenne probléma, ha a két ország képes lenne egységes kezelési terv kidolgozására, ami egyben előfeltétele lenne egy közös nemzeti park kialakításának.

– mondja Fodor Péter erdész, természetvédő a DunaVit társulás egyik alapító tagja. A világ több helyén sikerült sokkal komolyabb ellentétekkel küzdő országoknak is megegyezniük az ilyen határokon átívelő védett területek kialakításában. Tudatosították, hogy a természetnek, az állatvilágnak térre van szüksége a léthez, a vándorláshoz, a szaporodáshoz és a táplálkozáshoz. Felismerték, hogy a természetet nem lehet országhatárokkal bekeríteni, azok nem lehetnek egy már meglévő ökoszisztéma falai. Ezek a területek nem utolsósorban jó megélhetést és több munkalehetőséget biztosítanak a helyi és a környező lakosság számára.

Persze minden térségnek megvan a maga jellegzetessége, és sokszor a világnak olyan országaiban jönnek létre, ahol sokkal látványosabb állatvilág maradt fenn, tehát vonzóbb a pénzes turisták számára, mint mondjuk Afrika Szaharától délre fekvő államaiban. Itt olyan területeket csatoltak be, melyek polgárháborúk színterei voltak, gyéren lakottak, vagy amelyekhez eleve nem kötődik számottevő emberi érdek. Ráadásul a rossz életkörülmények miatt mindenki örül, ha van állandó munkahelye.

– teszi hozzá Fodor Péter. Ettől Csallóköz helyzete gyökeresen eltér. Ez a terület teljes mértékben lakott. Tehát Európa egyik leginkább kihasznált, megváltoztatott, egyik legsűrűbben lakott részét kellene részben „visszavadítani”, ami persze rengeteg feszültséget és ellentétet szülhetne.

Kedvelt turisztikai célpont a Duna ártere (Képarchívum)

Nagy falat

A két terület, a Csallóköz és a Szigetköz igényei nagyon eltérőek, állapotukat és a kezelésüket illetően is. Ebben az esetben egy összecsatolás nemcsak természetvédelmi, hanem térségkezelési kérdés is lenne. Gyökeres változásokat vonna maga után, ami sokak életkörülményeit módosítaná. „Egy rendkívül bonyolult intézkedéscsomagról lenne szó, amely érintené (a teljesség igénye nélkül) az erdészetet, a vízgazdálkodást, a mezőgazdaságot, a tulajdonjogot, sőt a területtel szomszédos földeken egy biztonsági ütközőzóna létrehozásának szüksége miatt azok tulajdonosait, kezelőit is” – összegzi Fodor Péter természetvédő.

Asztalfiókban

Magyarországon még a 28/1991. (IV. 30.) számú OGY-határozatban rögzítették:

Az Országgyűlés… kezdeményezi, hogy 1995 végéig a Duna Bécs–Gönyű szakaszán az Osztrák Köztársaság, a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot.

Erre mindmáig nem került sor. Bár az ezredforduló után volt még egy fellángolás egy szigetközi nemzeti parkért (a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány uniós forrásból még a Szigetköz–Csallóköz Nemzeti Park megvalósíthatósági tanulmányát is kidolgozta), a minisztérium azonban csak natúrparkot ajánlott. Ebből akkor helyben nem kértek, 2019-ben aztán mégis natúrpark lett Szigetköz. A nemzeti park védett természeti terület, nagy jelentősége van ökológiai szempontokból, ahol az élettér egységessége megóvandó a jelen és jövő nemzedékei számára. Ehhez garantált állami normatívát kap. Az itt élő élőlények és környezetük kapcsolata tanulmányozható, a terület szabadidős tevékenységek végzésére alkalmas, de a mezőgazdasági vagy ipari tevékenység korlátozott. Ehhez képest a magyarországi natúrparkok mindössze a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzését célozzák, garantált állami forrást nem kapnak, inkább csak pályázati pénzekre támaszkodhatnak, és a cím szimbolikus értékű.

Társszerző: Cséfalvay Attila 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!