Legyen Komárom a Mekkánk!

Komáromban Klapka György szobránál emlékeztek a magyar forradalomra és szabadságharcra Vas Gyula felvétele „Legyen Komárom a magyarok Mekkája!” – a városban tartott március 15-i megemlékezésen a komáromi erődöt védő Klapka György e szállóigévé vált mondásával szólt a több száz főnyi ünneplő tömeghez Bugár Béla, az MKP elnöke. Majd így folytatta: Komárom annak a jelképe, hogy a szlovákiai magyarság nem csupán népcsoport, hanem sorsközösség is egyben. Felhívta a figyelmet Kossuth és Széchenyi példájára, akik – bár különböző nézeteket vallottak – a sorsdöntő időkben a közös cél: a magyarság felemelkedése érdekében félre tudták tenni a személyeskedést. Bugár szólt arról is, hogy a szlovákiai magyarság megmaradásának legfőbb záloga az anyanyelvi oktatás, és a legjobb úton haladunk afelé, hogy fiataljaink Szlovákiában már az egyetemi tanulmányaikat is anyanyelvükön végezhessék. A Klapka-idézethez visszakanyarodva egyben annak aktualitását is hangsúlyozta, hiszen egyetemi várossá válva Komárom a szlovákiai magyarság szellemi központja, a tudás fellegvára lesz. Bastrnák Tibor, a város polgármestere ünnepi beszédében párhuzamot vont az 1848-as forradalom és uniós csatlakozásunk közt. „Most nincs szükség fegyveres forradalomra, de áldozatvállalásra igen” – hangsúlyozta. Medgyessy Péter magyar kormányfő üzenetét Láng Judit, a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségének képviselője olvasta fel.

Duray Miklós volt az ünnepi szónoka a szombaton Pereden megtartott galántai-vágsellyei regionális emlékünnepségnek. Az MKP tiszteletbeli elnöke, parlamenti képviselő a „nemzet” szót értelmezte: a nemzet nem a többség, hanem azok közössége, akik együvé tartozónak vallják magukat. Emlékeztetett a 2002. április 13-i budapesti nagygyűlésre, amikor a Kossuth téren másfél millió ember gyűlt öszsze. E tömeg előtt Duray szerint Kossuth Lajos elfeledkezett volna a pozsonyi diétán mondottakról. A politikus emlékeztetett arra is, hogy 1849-ben az orosz cári csapatok bevonulása akadályozta a nemzet szabadságának kivívását, majd hozzátette, az ezredfordulón is a kezünkben tartottuk a nemzet jövőjét, de most a szovjet tankok árnyékában felnőtt nomenklatúra visszatérése volt az akadály. Duray szerint nem volt véletlen, hogy Antall József néhai magyar miniszterelnök a halálos ágyán éppen Orbán Viktort kérette magához. A peredi megemlékezésen – a régió önkormányzatainak és társadalmi szervezeteinek képviselőihez hasonlóan – Gyurovszky László régiófejlesztési miniszter, Berényi József külügyi és Pomothy László gazdasági államtitkár, valamint Zsiray Lajos, a pozsonyi magyar nagykövetség tanácsosa is koszorút helyezett el az 1849. június 20-án és 21-én vívott peredi csata emlékére emelt emlékműnél.

Rozsnyón szombaton egy lakótelepi fűtőházban emlékeztek és koszorúztak a helyi- és környékbeli magyarok. E fűtőházban tartják ugyanis a forradalom és szabadságharc egyik vezéralakjának szobrát, amely a második világháború végéig a város főterén állt. Délután Szörcsey Antal honvédszázados sírjánál koszorúztak a köztemetőben, majd ezt követően a Bányászok terén lévő Petőfi-emléktáblánál mondott ünnepi beszédet Tőkéczki László magyarországi történész, egyetemi tanár. (vkm, gaál, kov)