Központ a Csallóköz peremén

A látható fejlesztéseken kívül a különböző kulturális, sport- és civil szervezetek támogatása is azt szolgálja, hogy az itt élők megtalálják a számításukat, otthon érezzék magukat a közösségben, és megőrizzék a magyar nemzetiségüket a főváros árnyékában.

A város elhelyezkedése
Pozsonytól délre Somorja az első város, amely az előző század közepéig a Felső-Csallóköz központja volt. Ma sem csak a saját polgáraira kell koncentrálnia, hiszen továbbra is mintegy tizenkét település lakói járnak ide iskolába, ügyeket intézni, vagy orvoshoz. A Duna közelsége pedig idegenforgalmi szempontból rejt kiaknázott és még kiaknázatlan lehetőségeket. A város Duna felőli része mindig a lakhatásról és a rekreációról szólt, és ugyan a híres Pomlé parkerdő már a várost keresztülszelő főút másik oldalán helyezkedik el, mégis ez a terület, leginkább a keleti oldala az ipari rész.

Megvalósult tervek
Somorját kettéosztja a Csallóközön áthaladó 63-as elsőrendű főút. A közlekedés a városfejlesztés megkerülhetetlen témája. A Csölösztői úton átadott körforgalomnak köszönhetően a turisták is könnyen haladhatnak át a városon, az új járdákkal és a készülő kerékpárúttal biztonságosabbá válik a közlekedés. Orosz Csaba polgármester is azt sorolja, hogy a koronavírus-járvány ellenére mennyi beruházást sikerült megvalósítani: utcákat és járdákat újítottak fel, készül a kerékpárút, megújult a Korona épülete, készül a temető előtti tér revitalizációja, és folyamatban van az ifjúsági park kialakítása.

„Több évtizedes álmok valósultak meg az ispotálykápolna és a Korona felújításával” – jegyezte meg Orosz Csaba. Újranyitása óta a Korona igyekszik megint betölteni a pusztulás előtti szerepét, a közösségi élet egyik központjává válik kiállításmegnyitókkal, rendezvényekkel, fogadásokkal. Ezekre ugyanis mindig van igény a Csallóköz északi felében is. Ugyan a nemzetiségi elosztás a polgármester szerint már öt százalékkal a szlovák lakosság javára billen, a 45 százalékot alkotó magyarság érezheti igazán otthon magát a városban. Az intézmények vezetőinek kiválasztásánál ugyan nem a nemzetiség a meghatározó, Orosz Csaba viszont leszögezi, hogy alapvető elvárás marad az, hogy egy intézményvezető tudjon magyarul.

Nem szatellitváros
Pozsony közelsége egyszerre pozitív és negatív is a közösség számára. Az elvándorlást ugyan gátolhatja a rövid távolságra lévő főváros, a bevándorlással azonban óriási nyomást helyez a városra és a környékre. „Az önkormányzat a törvények mellett csak a területrendezési tervvel irányíthatja a fejlesztést. A környéken láthattuk, hogy pár száz lakosú falvak néhány év alatt négy-ötezer fős városokká duzzadnak, ezt igyekszünk meggátolni. Tavalyelőtt indítottuk el a területrendezési terv módosítását, amelybe egyetlen új lakónegyedet sem vettünk be, és új házakat sem engedélyeztünk. Ez önző döntésnek tűnhet, de meg akarjuk tartani a somorjai lakosok komfortját – mint az iskolaügy, az egészségügy, a szociális biztonság és a kultúra. Nyíltan és tudatosan vállaljuk, hogy szeretnénk Somorját kisvárosnak megtartani, ami a somorjaiaké” – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy megállítani ugyan nem, csak fékezni lehet a terjeszkedést. Az ipari beruházások, valamint a szolgáltatások bővítése elől azonban nem zárkóznak el.

Mindenkinek kedveznek
Épül a városon áthaladó, régóta tervezett kerékpárút, amely összeköti a Pomlé parkerdőt Csölösztővel. Az autóbusz-állomás mögötti, több mint 6000 négyzetméteres területen ifjúsági park készül sokféle sportlehetősséggel, felújított közvilágítással, pikniksarokkal, szociális helyiségekkel. A temető előtti tér revitalizálására is nagy hangsúlyt fektetnek, és hamarosan az Ambrózia idősotthon kapacitása is bővül. A Somorján megvalósult, vagy tervezett fejlesztésekben is nyomon követhető, hogy a város valamennyi lakóját kiszolgálják, legyen az idős, vagy fiatal. Előfordul, hogy több ellenérzést is kiváltanak a beruházások, a helyiek elsősorban a fákat, a zöldterületet védik. A polgármester ezzel kapcsolatban azonban megjegyzi, hogy egy erdőben nehéz favágás nélkül építeni. Somorja ugyanis a Csallóköz egyik legzöldebb városa. Ha az önkormányzat igyekezetén múlik, akkor az is marad, a kivágott fák helyett ugyanis azok többszörösét ültetik ki a város egyéb pontjain, vagy például a városon kívül, a természetes korridorként szolgáló szélfogók újratelepítésével.

Közösségeket kovácsolnak
Az iskolaügy, az oktatási lehetőségek megteremtése képezi a közösség fejlődésének alapját, ezért is költik a város költségvetésének jelentős részét az iskolákra. Az oktatáson kívül a közösséget összekovácsoló, valamint kulturális és sportszervezetek is rendszeres támogatást kapnak a várostól. Orosz Csaba elismerően szólt a tűzoltókról, akik szervezettségi és műszaki szempontból is példaként szolgálhatnak a többi szervezet számára, ehhez azonban felelősség is jár, hiszen Pozsony szélétől egészen Gelléig ér a körzetük.

Borúra derű
A mindennapi teendők mellett az éghajlatváltozás által előidézett kihívások is próbára teszik az önkormányzatokat. Az aszályos időszakokat megszakító felhőszakadások Somorján sem számítanak újdonságnak. Néhány hete fákat rongált meg a viharos szél, és számos utcát elöntött a lezúduló hatalmas mennyiségű csapadék. „El kell ismerni, hogy a csatornarendszer nem ilyen esőzésekre volt tervezve. Vannak neuralgikus pontok, azonosítjuk a problémákat és készülünk a hasonló esetek megelőzésére” – folytatta a polgármester. Útfelújításkor az aszfalt alatti vezetékeket, így a csatornahálózat csöveit is lecserélik, elkerülve ezzel az elévülésből fakadó problémákat. Ahogy a föld nem képes elvezetni a nagy mennyiségű esőt, úgy a városképhez hozzátartozó délceg hárs- és gesztenyefák sem bírják már a viharos szelet. Hiába költenek komoly összegeket a hadifoglyok által telepített Pomléi úti hársfasor megmentésére, vagy a temető gesztenyefáinak megóvására, a természet szelektálja a beteg egyedeket. Az éghajlatváltozás következményeit azonban nemcsak a már okozott károk elhárításával lehet kezelni, hanem elejét is vehetik a súlyosabb hatásoknak. Például azzal, hogy a környezetvédők terveit meghallgatva fejlesztik a várost, ahogy ez Somorján is történik. Ilyen a DunaVit társulással való együttműködés is, melynek keretében egyebek mellett egy szinte elfeledett, a Csallóközt Somorjától Nyékvárkonyig átszelő folyó nyomait kutatják.

Jövő és múlt összhangban
Nem csak az egykori paulánus kolostor felújításával őrzik meg az egykor virágzó város történelmi értékeit. Az elmúlt években több példát is láthattunk arra, hogy a 21. századi város tanult a rombolásból, és a megmaradt épületekre ékszerdobozként tekint. Legyen szó akár a tavaly felújított ispotálykápolnáról, amely a kibővített idősotthon részeként zárja le a Gazdasort és a Fő utcát, vagy a város másik végében álló zsinagógáról, amelynek tereit ma az At Home Galery tölti ki. A Korona felújítása során megtalálták a középkori városfal maradványait, a Szent Damjánnak és Kozmának ajánlott ispotálykápolnában érméket és fogadalmi ajándékokat rejtett az oltár. A somorjai református templom a Csallóköz egyik legrégebbi és legszebb gótikus temploma. A kultúrával élő zsinagóga a zsidó közösség emlékét idézi, de a nemrég revitalizált zsidó temető, valamint a felújítás előtt álló siratóház is a város egyik mérföldkövének őrzője. Csakúgy, mint az augusztus elején átadott emlékmű, amellyel a Somorjáról kitelepített családok sorsát idézik fel. „Fontosak a gyökereink, az elődeink, hiszen a múltból tudunk építkezni és tanulni. Ezért kell elmondani a tényeket, és emlékművet avatni, hogy a jövő generációja is emlékezzen” – zárta Orosz Csaba utalva arra, hogy a tudatos fejlődés csak a múlt örökségének és értékeinek tiszteletben tartásával lehetséges.