Közösséget kovácsol a Csemadok Bősön

1950. február 12-én alakult meg a Csemadok Bősi Alapszervezete, tavaly januárban még boldogan ünnepelték a szövetség megalakulásának hetvenedik évfordulóját. Az ünnepi műsoron tükröződött a virágzó kulturális élet, az alapszervezet vezetői a nagy elődök munkáját is megköszönték. Néhány héttel később, bőgőtemetéssel búcsúztak a farsangi időszaktól. Tíz éve élesztették újra a régi hagyományt. Tervezték a további ünnepségeket, programokat, de a világjárvány közbeszólt, és március 15-én már nem együtt emlékeztek a forradalomra és a szabadságharcra. „Ilyet még nem éltünk meg. Alkalmazkodtunk a körülményekhez, videóra rögzítettük a június 4-i emlékműsort Trianon századik évfordulójára, a városi tévében és az interneten is elérhető volt. Később kicsit lazultak a szabályok, nyáron már megtarthattuk a Szent István napot és az új kenyér ünnepét. Itt, Bősön öntötték össze a búzát a magyarok kenyeréhez.

De mégis, a tavalyi év következményeit még most is érezzük” – meséli Nagy Anikó, a Csemadok alapszervezetének elnöke a bősi Csemadok házban.

Néhány éve költöztek be a város szélesebb központjában található takaros házikóba. Mint mondja, nem volt egyszerű elbúcsúzni az évtizedekig használt klubhelyiségtől, de mára belakták az új helyet, ahol kisebb előadásokat, összejöveteleket is tarthatnak, itt próbál az énekkar, van iroda, és konyha is. Az egyik nagy előnye viszont a falakon túl van, a Csiliz-patak partján lévő kis udvar ma már a Csemadok rendezvények állandó helyszíne, csakúgy, mint a park, vagy a kultúrház.

Az elnök szerint még ma is érezhető a hónapokig tartó bezártság hatása, a közönség egy része elszokott a rendezvényektől, és a betegségtől való félelem is otthon tartja az embereket. Pedig Bősön is színes a kulturális kínálat, idén március 15-én szerényebb körülmények között elhelyezték az emlékezés koszorúit az új helyen felállított turul-szobornál, és a trianoni gyásznap 101. évfordulójáról is megemlékeztek. A Csemadok járási ünnepségét és a szövetkezeti napot is megtartották, Szent István napját is megünnepelték, ezeken a programokon gyerekfoglalkozások, bemutatók, koncertek vannak, a külföldi vendégeken kívül bemutatkoznak a helyi csoportok is. A szervezet csoportjainak féllépéseiből könnyedén összeállítanak egy-egy ünnepi műsort. A Kék Duna Vegyeskar idén ünnepli megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Hozák Margaréta karnaggyal így nemcsak a közel harmincéves múltra visszatekintő adventi hangversenyre, hanem a jubileumra is készülnek. A tizenöt éve megalakult Aranykert néptánccsoport táncosai most Kodály Zoltán Háry János című daljátékában is ropják. Vezetőjük Bernáth Zoltán, akinek felesége, Mónika a nagyobb diákok alkotta Tőzike néptánccsoportot irányítja. A nagyok mellett a legkisebbek is elférnek, óvodásokból áll a Süss fel nap csoport, akik Kántor Tímea vezetésével szintén a kulturális élet szerves részei. Októberben a három tánccsoport egészestés műsorral készül a néptánckedvelő közönségnek, akik a kultúrházban tekinthetik majd meg az előadást.  A Zöld csillag színtársulat is gazdagítja a kulturális palettát, a népszerű darabok után most Nagy Mónika vezetésével új koncepcióval terveznek a közönség elé állni. A Csemadok rendezvényeiről nem hiányozhatnak a szavalók és az énekesek sem, Bősi Szabó László és Dóka Zsuzsa is rendszeresen színpadra áll. Nagy Anikó elmondta, hogy a helyi cserkészekkel is közeli kapcsolatban vannak, az elnök ebben és a csoportok életében is látja a kontinuitást. „Mindenhol szükség van az új emberek bevonására, de szerencsére fiatal tagjaink is vannak. Megvan a kontinuitás a szervezetben, összetart a közösségünk” – véli Nagy Anikó.

Óvatosan próbálják szervezni az őszi programokat, de az elnök bízik abban, hogy adventkor nemcsak az ünnepi hangversenyen köszönthetik majd a közösséget. „Örülnénk, ha minden adventi hétvégén egy rövid műsorral tudnánk még meghittebbé tenni a gyertyagyújtást, és összehozni az embereket” – mondta az elnök.

Előtte azonban még megemlékeznek az aradi vértanúkról, és egy háromnapos kirándulás keretében bejárják II. Rákóczi Ferenc fejedelem életének fő állomásait. Mindezek mellett előadássorozatot terveznek a gyerekeknek, ahol Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója ismertetné meg velük a helyi népszokásokat, köztük a bőgőtemetést is, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend az utóbbi években. „Imrus bácsi, a szervezet egykori alelnöke szokta mesélni, hogy farsang végén az akkori klubhelyiségben eltemették a nagybőgőt. 2012-ben jutott eszembe, hogy mi is megpróbálhatnánk, így sikerült újjáéleszteni a hagyományt, amit ma már mindenki vár” – folytatta Nagy Anikó.

Nem múlt el nyomtalanul a mögöttünk lévő, korlátozásokkal teli másfél év, a Csemadok tagok is összefogtak, egymást segítették. Most pedig folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél hamarabb visszatérhessen a város kulturális élete, és a helyiek mindennapjai a régi kerékvágásba. Újra találkozhassanak a közös rendezvényeken, és egymásnak adhassák tovább a hagyományokat.