Közel a megművelt földhöz

Gúta. A kisváros településszerkezete egyedinek mondható tájainkon, talán az alföldi településszerkezethez lehetne hasonlítani – jellemezte a komáromi járásbeli Gútát Kürti Endre városi képviselő, aki a nyolcvanas évekig jómaga is az egyik tanyán, Nagyszigeten élt. Elmondása szerint a tanyavilág kialakulása egyrészt a település fekvésének köszönhető – a Feketevíz, a Kis-Duna és a Vág kisebb-nagyobb szigeteket létrehozva felszabdalta a területet –, másrészt az évszázadok során kialakult gazdálkodási módnak. „A gazdák minél közelebb szerettek volna lenni a megművelt földjeikhez, először valószínűleg csak gazdasági, majd később lakóépületeket is építettek a szántók, legelők közepén. A másik csoport pedig, amelyik kiszorult a tanyákra, a legszegényebb rétegekből került ki” – mondta Kürti Endre.

A városhoz közigazgatásilag öt kisebb-nagyobb településrész tartozik, mégpedig Császta, Királyrét, Nagysziget, Örtény és Pacsérok; ezek további, három-húsz házból álló tanyabokrokra tagolódnak. A Kis-Duna árterén belül kialakult hajdani Kikelet tanya mára szinte teljesen eltűnt, csak néhány rom jelzi, hogy egykor itt is éltek emberek. Ha Gúta népsűrűségét nézzük, igen furcsa adatot kapunk, hiszen mindössze 100 fő jut egy négyzetkilométerre. Ez éppen a fentiekben vázolt településszerkezetből adódik, az alig 11 ezer lakosú város, illetve a hozzá tartozó tanyavilág ugyanis több mint 100 négyzetkilométeren terül el. A tanyákon a lakosok mintegy 5-10 százaléka él. És míg a hatvanas-hetvenes években szinte valamennyi tanya központjában volt kisiskola, ma már minden tanyán élő gyermek a városi iskolákat látogatja az első évfolyamtól kezdve. Az utazási költségekhez a város hozzájárulást nyújt a szülőknek. Bolt és kocsma mindmáig üzemel a tanyákon.

Az egyes tanyarészek további sorsa, még pontosabban az egyes lakóházaké, elsősorban attól függ, hogy milyen messze esnek a várostól és mennyire jól megközelíthetőek. Ilyen szempontból talán Császta és Örtény van a legkedvezőbb helyzetben.

„A tanyavilág különleges jellegzetessége a városnak, amire értékként tekintünk” – mondta Horváth Árpád, Gúta polgármestere. Mindez azonban nem kis gonddal és költséggel is jár, főleg ami az utak karbantartását illeti. Mint megtudtuk, a tanyasi utak egy része, mintegy 40 kilométernyi szakasz, nem aszfaltozott, csupán kövezett, és a rendszeres javítások ellenére minősége hagy kívánnivalót maga után. A zöldterületek gondozását igyekeznek az adott területen élő közhasznú munkásokkal megoldani.