Kora középkori templom a sínek alatt

Szent István-kori templom alapjaira bukkantak az esztergomi vasútállomás átépítése közben. A vasúti töltés egy háromhajós templom monumentális falmaradványait rejtette.

Esztergom

Tari Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum esztergomi Balassa Bálint Múzeumának vezetője szerint a kéttornyos templom 170 centiméter széles alapjai 230 centiméteres mélységig húzódnak. Tari Edit szerint Esztergom kitüntetett figyelemmel követi az eseményeket, ugyanis a városban – annak dacára, hogy az első királyi székhely volt – nincs látható Szent István-kori épületmaradvány. A Nemzeti Infrastruktúra Zrt. utat tervezett erre a területre, de a lelet felbukkanása után úgy döntöttek, áthelyezik a nyomvonalat. Az alapfalak konzerválása után a templom maradványait szeretnék látogathatóvá tenni. A régészek jelenleg a templom nyugati részét, a toronypárt tárják fel. Az egykori templomhajók és a szentély felett most sínek haladnak.

A helyet korábban Kovácsinak nevezték, mivel főleg ötvösök, vésnökök, pénzverők és kovácsok lakták. 200 évig az országban csak itt működött pénzverde. Korabeli források szerint Kovácsiban három templom volt. A most feltárt épület valószínűleg evangéliumi Szent János-temploma, aki a mesteremberek védőszentje. A települést a 15–16. században hagyták el végleg. Maradványaira 1891-ben, a vasút építése során bukkantak rá. Az ötvenes években a környékbeliek felhatalmazást kaptak a vasúttársaságtól arra, hogy a templom köveit elbontsák és saját építkezéseiknél felhasználják. A kora középkori cementből azonban lehetetlen volt kivésni téglatest alakú köveket, ezért a lakosok a rendőrség segítségét kérték, hogy robbantsák fel a romokat. Zolnay Lászlónak, a múzeum akkori igazgatójának sikerült elérnie, hogy a maradványok állami védelem alá kerüljenek. (guzsu, MTI)