Kitagadás

Ketten vagyunk testvérek. Apánk 1993-ban meghalt, és utána mi ketten örököltük meg a fél házat és a földjeit, mert anyánk lemondott a mi javunkra. Anyánk 2003-ban halt meg. Akkor meglepetésünkre kiderült, végrendeletet hagyott maga után. A végrendelet szerint, amely Galántán íródott 1999-ben, ki vagyok tagadva az örökségből. Ez egy pofon volt számomra, mert a testvérem és a családja nem látogatta, se otthon, se a kórházban anyánkat. Ha szüksége volt valamire, a mindenes én voltam. Ha kellett, mostam, főztem mindaddig, míg föl nem épült. Anyánk, ennyivel tartoztam neki, pedig például azt is megcsinálta, hogy addig nem mosott, főzött apánkra, míg rá nem íratta az apai részt a testvéremre. Én ezt is elnéztem, de ez már több a soknál.

Szeretném tudni, hogy tehetek-e valamit a kitagadás ellen?

Jelige: Kitagadott 53 éves

A Polgári törvénykönyv rendelkezései értelmében mindenkinek, aki elmúlt már 15 éves, lehetősége van arra, hogy végrendelet készítésével rendelkezzen a vagyonáról a halála esetére. Ekkor nem a törvény által meghatározott hozzátartozók, hanem az örökhagyó által megjelölt személyek öröklik az egyes vagyontárgyait. A törvény azonban a végrendelet készítésénél is szab bizonyos korlátokat, az örökhagyó gyermekei érdekében: a kiskorú gyermekeknek meg kell kapniuk legalább a törvényes öröklés alapján rájuk eső részt, a felnőtt gyermekeknek pedig legalább ennek felét. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeket nem lehet teljesen kizárni az örökségből. Kivételt képez azonban az az eset, amikor az örökhagyó a Polgári törvénykönyv alapján kitagadja a gyermekét az örökségből. A kitagadásra kizárólag csak a törvényben meghatározott okok valamelyikéből kerülhet sor. Akkor ha a gyermek :

– a jó erkölccsel ellentétben nem nyújtott az örökhagyónak segítséget, annak betegségében, öregségében,

– az örökhagyó iránt tartósan nem mutatott érdeklődést,

– szándékos bűncselekmény elkövetése miatt legalább 1 évig terjedő szabadságvesztésre ítélték,

– tartósan rendezetlen életet folytat.

A kitagadásnak két lehetséges formája van: önálló dokumentum vagy képezheti a végrendelet részét. Amennyiben az örökhagyó különálló dokumentumot készít, akkor annak formailag ugyanúgy kell kinéznie, mint a végrendeletnek. Lehet kézzel vagy géppel írott, ekkor 2 tanúnak is alá kell írnia, vagy jegyzőkönyvbe lehet foglaltatni a közjegyzővel. Minden esetben alá kell írni, és dátumozni kell. A kitagadás csak akkor lesz érvényes, ha az örökhagyó feltünteti benne a kitagadás pontos okát, és megindokolja azt. A kitagadás tényét nem kell a potenciális örökös tudomására hozni, ezért ő erről leggyakrabban csak a hagyatéki tárgyaláson értesül. Ha az örökhagyó kitagadta a gyermekét, akkor annak a gyermekei lesznek az örökösök, kivéve ha a kitagadási nyilatkozatban konkrétan bele van foglalva, hogy a kitagadott gyermek leszármazottai sem örökölhetnek.

A fent leírt esetben az örökhagyó a végrendeltébe foglalta a kitagadást. A kitagadott örökösnek lehetősége van arra, hogy bírósághoz forduljon. Első lépésként a hagyatéki tárgyaláson kell kifogást emelni a kitagadás érvényességével szemben, majd a bíróság által megszabott határidőn belül pert kell kezdeményezni a hagyatékot tárgyaló bíróságon. A per során tanúvallomásokkal kell bizonyítani, hogy a kitagadás indokolatlan volt. Ha a bizonyítás sikeres , a bíróság megállapítja, hogy a kitagadás érvénytelen. Valóban jó megoldásnak tűnhet az, hogy fogadja el az édesanyja végakaratát, és az egész hagyatékot a testvére vegye át, aki majd aztán Önnek ajándékozza az Önt megillető részt, arra azonban nincs semmi garancia, hogy ez valóban így fog történni. Ha a testvér már most elkezdte a ház felújítását, valószínűleg szeretné azt megtartani magának, ezért jobb megoldás lenne, ha inkább kifizetné Önnek a kérdéses házrész értékét, még a hagyatéki tárgyalás előtt, és ennek fejében ön elismerné a kitagadást. Ha viszont nem tudnak megegyezni, akkor mindenképp vegye fontolóra a bírósági per lehetőségét. A testvére halála esetén, utána az ő férje és a gyermekei örökölnek, ha ők nincsenek életben, akkor pedig Ön és az esetlegesen a testvérével közös háztartásba élő személy örökölhet. A testvére férjének rokonai viszont nem jöhetnek szóba örökösként a törvény szerint.

Gulyás Éva, ügyvéd, A CLA- a Kalligram alapítvány jogelemző csoportjának munkatársa