Kisvárosok – mit és mennyiből?

A kiadási oldal még nehezebben áttekinthető: mindazon igények (illetve ezek kielégítésének) összessége, amelyeket a lakosság támaszt az önkormányzattal szemben. Meglegyenek a szükséges intézmények, jusson kultúrára meg sportra, vagy akár lacipecsenyére és sztárfellépőre a falunapon… A gyalogpolgár számára azonban a költségvetés és az önkormányzat gazdálkodásának alapvető mércéje, hogy milyen változásokat lát maga körül: épülnek, fejlődnek az adott település közösségi funkciót betöltő terei, vagy ellenkezőleg – leépülnek.

Az alábbiakban három, méretét tekintve összevethető dél-szlovákiai kisváros példáján próbáljuk meg érzékeltetni, milyen beruházásokra, fejlesztésekre futja a közös büdzséből.

Királyhelmecen

a 2008-as költségvetést legkorábban az áprilisi önkormányzati ülésen fogadhatják el a képviselők, de a tervezet keretszámai már ismertek. Eszerint a város az idén 170 millió koronából gazdálkodhat, a legnagyobb bevétel (60 millió korona) az államtól kapott jövedelemadó-járadékból származik. A helyi óvodák, étkezdék, a szabadidőközpont és a művészeti alapiskola működtetésére 25,2 millió koronát kell fordítani, az alapiskolák üzemeltetése további 34 millióba kerül. A városi hivatalra 14 milliót, a helyi rendőrségre 5,3 millió koronát költenek az idén.

Királyhelmecnek az elkövetkező években 20 millió korona banki hitelt kell törlesztenie, ez az idén a kamatokkal együtt 3,95 millió korona kiadást jelent. A település 2008-ban újabb 12 milliós kölcsönt igényel, ezt teljes egészében az ipari zónával kapcsolatos beruházások költségeinek fedezésére fordítják. A költségvetésben fejlesztésre 11,2 millió áll rendelkezésre. Jelentős összegeket különítettek el a pályázatokhoz szükséges tervdokumentációk kidolgozására is. Királyhelmecen a halottasház és a művelődési központ is átépítésre vár, a csatornahálózat építését pedig a Géresi, a Lorántffy és a Rákóczi utcában szeretnék elkezdeni. A szlovák tanítási nyelvű alapiskola modernizációja 20 millió koronából valósulna meg, a magyar alapiskola mellett lévő tornaterem befejezésére 37 milliót kellene költeni. Ekkora beruházásokat a város önerőből képtelen felvállalni, a munkálatok finanszírozására pályázat útján próbálnak meg pénzt szerezni. A települést elkerülő út megépítése messze meghaladja a város pénzügyi lehetőségeit, a terv realizálása vélhetően a megyei, illetve az állami szervek feladata lesz. Királyhelmec teljes területének csatornázását lehetetlen a helyi költségvetésből megoldani, ez csak az Európa Unió hathatós támogatásával valósítható meg. További problémát jelent, hogy a Fő utcával párhuzamos Templom sor talaja az elmúlt években megcsúszott, és a parcellát tartó fal is megdőlt. Szakemberek szerint a helyreállítás és a vészhelyzet elhárítása minimum 20 millió koronába kerül majd.

Ipolyság

A Lévai járás déli csücskében található alig nyolcezer lakosú határvároska a tavalyi évhez képest a 2008-as költségvetésében jóval kisebb mértékben számol beruházásokkal. Turek Ágnes, a pénzügyi osztály vezetője elmondta, ennek két legfontosabb oka, hogy a már folyamatban lévő nagy befektetések évi törlesztőrészlete majd’ nyolcmillió koronát tesz ki, valamint még mindig nem sikerült eladni a központban található volt városi könyvtár épületét, ez pedig ötmillió koronás kiesést jelent. A közvilágítás tavaly megkezdett felújítása miatt jó ideig terhelve lesz a költségvetés, ez minden évben 1,1 millió koronás biztos kiadást jelent. Ugyanígy kell számolni a városi kazánházak teljes felújításának, modernizálásának költségeivel is, ez az összeg évi 2,7 millió. A város az utóbbi években több szociális lakást is épített, az ebből eredő évi hiteltörlesztés 2,7 millió koronára rúg, az éves kamat még plusz 1,1 millió. Ha ezeket a megkerülhetetlen kiadásokat összeszámoljuk, 7,6 millió korona jön ki, melyet eleve elő kell teremteni.

A fejlesztési programot kidolgozták, de egyelőre pénzügyi fedezet nélkül szerepelnek a tételek. A tavalyi költségvetést szó szerint felborította, hogy a könyvtár épületét nem sikerült eladni, mivel bízva a sikerben a város konkrétan elosztotta, milyen kiadások lesznek fedezve ebből a pénzből. Az ötmillió nem futott be, így év végén kellett emelni a város hitelalapját, és a tartalékalapból is le kellett csippenteni, hogy fedezni tudják a hiányt. Turek Ágnes megjegyezte, ebben a helyzetben komoly siker, hogy csak 370 ezer korona veszteséggel sikerült zárni az évet. Éppen ez a tapasztalat intette óvatosságra a szakembereket, és ezért számoltak szerényebb mértékben a városfejlesztéssel.

Ipolyságon az általános bevételi oldal 103 millió koronával számol, ebből 27,8 millió korona származik különböző dotációkból, melyek zömükben nagyon konkrétan meghatározott célra használhatóak fel. A különböző adónemekből 63,5 millió folyik be idén, a nem adójellegű bevétel pedig 11,7 millióra tehető. Az általános kiadási oldalon 100,8 millió korona szerepel. A város több projekttel is pályázott, ezek kapcsán is fenn kell tartani bizonyos összeget, ha sikeresek lennének. Például 160 ezer korona önrésszel egy telefonközpont épülne, 250 ezer korona önrésszel pedig műfüves sportpályát alakítanának ki.

Nagymegyer

kiegyensúlyozott költségvetést tervez, a bevételi és kiadási oldalon egyaránt 146 millió korona szerepel. A város működésével kapcsolatos folyó kiadások mintegy 70 millióra rúgnak, az oktatási intézmények fenntartása további bő 48 milliót visz el. Ez a két tétel a költségvetés 81%-át köti le. Beruházásokra, fejlesztésekre összegszerűen az idén kb. 25 milliót tervezett a város. Ebből 10 millió az az állami dotáció, amelyet az ősszel átadandó új bérlakások építésére idén kapnak meg. Ha az adott vissza nem térítendő hozzájárulástól eltekintünk, marad 15 millió korona, azaz megközelítőleg az éves büdzsé 10%-a, amelyből a település építése, szépítése, fejlesztése kivitelezhető. Ezen belül a legjelentősebb tételt a ravatalozó teljes átépítése és kibővítése jelenti, a bő 6 milliós munkálatok a napokban kezdődtek meg. Idén új helyre költözik a városi könyvtár (1,2 millió), felújítják a hangszórókat (800 ezer), új önkormányzati informatikai rendszert építenek ki (1,2 millió), tervbe vették az Eper utcai alacsonyabb komfortfokozatú lakások tetőszerkezetének a helyreállítását (500 ezer), az utak és járdák felújítására 1 milliót, projektekre 900 ezer koronát különítettek el. Kucsera Ilona, a városi hivatal vezetője szerint Nagymegyer idei költségvetése elfogadható, és jó lehetőségeket nyújt. Az adósságállomány sem okoz gondot: a város néhány lízinget törleszt, hitelt vett fel a bérlakások építésére, de a 73 milliós hitelkeret kimerítésétől messze jár, így nem okozhat gondot a helyi rendelőintézet megvételének tervezett finanszíroztatása.

Vannak természetesen olyan gondok is, amelyekre gyors, átfogó megoldást nem talál Nagymegyer. A lakosok a mindennapokban elsősorban az utak, járdák nagy részének áldatlan állapotát érzékelik. Problémát okoz, hogy a város egyes részeiben elmaradt a csatornázás. Az önkormányzat nem tud mit kezdeni a stadion területével – az építmények egy része gyakorlatilag közvetlen veszélyt jelent, egyelőre csak kisebb felújításokra futja. Ha az „elméletibb” kérdéseket érintjük, szembeszökő, hogy a város mindeddig kevéssé igyekezett valamiféle irányt szabni a magántőkéből megvalósuló, elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó beruházásoknak, illetve az infrastruktúra fejlesztése terén nehézkesen tudott ezekkel lépést tartani. (leczo, fm, as)