Kezdheti költeni a pénzt a város

Dunaszerdahely képviselő-testülete egy hónapja, december közepén hagyta jóvá a hitel felvételét a független képviselők heves tiltakozása mellett, és Pázmány Péter január 23-án jelentette be, hogy a hitelt már lehet meríteni a kitűzött célokra. A beruházási célok között oktatási intézmények, utak, sport- és kulturális létesítmények felújítása szerepel.
Antal Ágota (független) már az előző képviselő-testületi ülésen jelezte, hogy kész megtámadni a döntést a városban uralkodó sajátos helyzet miatt. Ugyanis Pázmány Pétert az alkotmánybíróság megfosztotta mandátumától, csak április 25-éig, az időközi választásokig vezeti a várost, éspedig mint az előző ciklus polgármestere. Mivel a jogértelmezés folytán kialakult helyzet bizonyos elemzők szerint nem törvényes, Antal Ágota levélben fordult a bankhoz, hogy figyelmeztesse az esetleges jogi következményekre. Pázmány Péter a SITA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a pénzintézet független elemzést készíttetett, amely szerint nem jár kockázattal a hitel folyósítása.
A decemberi képviselő-testületi ülésen a hitelkérelmet Pázmány aláírásával ifj. Hulkó Gábor alpolgármester terjesztette elő. A főellenőr szerint a város teljesíti a felvételéhez szükséges három feltételt, azaz Dunaszerdahely hitelállománya nem haladja meg a 60 százalékot, az önkormányzat beruházásra fordítaná a felvett összeget, és az évi törlesztés nem több 25 százaléknál. Keszegh Pál, a pénzügyi bizottság elnöke kiállt a kölcsön mellett. „Az MKP programjának megvalósítására kell ez a pénz, a város érdekében van szükség a fejlesztésekre. A választási ígéretünket teljesítjük“ -mondta akkor Keszegh. Független képviselők azt kifogásolták, hogy a beterjesztett anyagban nem szerepeltek a konkrét célok. Az összeg nagyságával és szükségességével kapcsolatban is fenntartásai voltak Érsek Rezsőnek, Jarábik Gabriellának és Antal Ágotának. Érsek Rezső azzal is érvelt az elnapolás mellett, hogy a gazdasági válság közepette mindenki tartózkodni próbál a hiteltől és a nagy befektetésektől.
A 3,3 millió eurós kölcsönnel 17 százalékról 40 százalékra emelkedik a város eladósodottsága, ami még mindig 20 százalékkal a megengedett határ alatt van.