Kénytelen kiköltözni a Lublói Múzeum az alsólehnici kolostor épületéből

Alsólehnic (Červený Kláštor). Búcsút vesz a karthauzi kolostortól a Lublói Múzeum. Nyolc év után az új, megemelt bérleti díjat nem tartja kifizetődőnek az intézmény igazgatósága, ezért a jövő évben már nem köt szerződést a Műemlékvédelmi Hivatalhoz tartozó kolostorral.

Alsólehnic (Červený Kláštor). Búcsút vesz a karthauzi kolostortól a Lublói Múzeum. Nyolc év után az új, megemelt bérleti díjat nem tartja kifizetődőnek az intézmény igazgatósága, ezért a jövő évben már nem köt szerződést a Műemlékvédelmi Hivatalhoz tartozó kolostorral.

A karthauzi-kamalduli Szent Antal-kolostor Szlovákiában egyedülálló, hiszen az ország területén már nem létező karthauzi és kamalduli szerzetesrendek életét dokumentálja.

A Lublói Múzeum 2000-ben költözött ebbe az épületbe, eredetileg mint a Kelet-szlovákiai Múzeum kihelyezett részlege. 2001-től azonban már saját gyűjteményeit mutatta be a látogatóknak. Az évek folyamán a múzeum számos értékes kiállítási tárgyat szerzett külföldről, egyebek között szerzetesi viseletet egy szlovéniai karthauzi kolostorból, 1612-ből származó liturgikus antifónákat tartalmazó énekeskönyvet és sok más érdekes irodalmi értéket. A lengyelországi, krakkói kamalduli szerzetesektől személyes tárgyakat és ruhákat kapott a múzeum, és a rend bútorainak pontos másolatai is megtalálhatók a gyűjteményben. Aki belépett az épületbe, képet kaphatott a kolostori remeték életének folyásáról, megérezhette a szerzetesi élet hangulatát. A kényszerű búcsú azonban megfosztja ettől az élménytől a látogatókat, a kiállítási tárgyakat ugyanis az intézmény más részlegeiben állítják ki ezután.

A kolostor épületkomplexuma az AX ügynökség igazgatása alá tartozik. Az szeretnék, ha a létesítmény a jövőben is múzeumként szolgálna, ám ha nem sikerül közös nevezőre jutni a a bérleti díjat illetően, új helyet kell keresni a az épületben a leletanyagnak.

A vörös téglákról kapta a nevét

A Dunajec folyó partján található Szent Antal-kolostort 1319-ben alapították a karthauzi szerzetesek, nevét valószínűleg vörös tégláiról kapta. A 18.században a kamalduli rendhez tartozott, mely a bencés rend egyik ága. II. József 1782-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, a kamalduliak is eltűntek a Dunajec mellől, a kolostor pedig az eperjesi görög katolikus püspök birtokába került. A vörös kolostort főként a siklórepülési kísérleteiről is híres Ciprián testvér tette ismertté. A sziléziai származású barát gyógynövényeket termesztett, és hatalmas herbáriumot hozott létre. 272 préselt gyógynövényből álló gyűjteménye, mint legrégebbi kollekció, ma a TANAP-múzeumban található. (kozs)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?