Kassán áll II. Rákóczi Ferenc rodostói házának mása

Alighanem van valami természetes sorsszerűség is abban, hogy a szabadságharc e jeles vezéregyéniségét a gótikus építészet e míves székesegyházának északi altemplomában helyezték örök nyugalomra. Kassa a dómon kívül persze más egyedi építészeti emlékkel is bír. Ez pedig nem más, mint az a kétemeletes, különös, keleti stílusjegyeket viselő ház, melyet közel hat évtizede a Hóhér-bástya toldaléképületeként emeltek. Ebben nyitották meg 1991-ben a II. Rákóczi Ferenc emlékházat.

A kassai rodostói ház mintájául a Márvány-tenger partján, a hegyoldalban, Tekirdagban álló ház szolgált. II. Rákóczi Ferenc rodostói háza ebédlőjének eredeti falburkolata és berendezései viszont nem ott, hanem Kassán láthatók. A Rákóczi-szabadságharc 1703-tól 1711. május 1-ig tartott, amikor a Pálffy János nádor vezette császári sereg támadása után a meggyengült kuruc csapat Szatmár mellett letette a fegyvert. II. Rákóczi Ferenc a Bécs által felkínált kegyelmet elutasította és száműzetésbe vonult. Először Franciaországban – a királyi udvarban, majd a grosboisi kamalduli kolostorban élt. III. Ahmed szultán meghívására 1717-ben vándorolt ki Törökországba. Bujdosó társaival 1720-ig Jenyköiben élt, majd Rodostóba kerültek, ahol telkekkel együtt egy egész utcát jelöltek ki számukra. Itt írta meg emlékiratait, és itt is halt meg 1835. április 8-án. Rákóczi temetkezési helye viszont egészen a XIX. század végéig ismeretlen volt, ugyanis a mohamedán vallási előítéletek miatt titokban temették el. A sír hollétét 1889-ben a Thaly Kálmán történész vezette küldöttségnek sikerült kiderítenie. Ez azért is fontos volt, mert amikor 1904-ben I. Ferenc József semmisnek nyilvánította azt a császári rendeletet, amely Rákóczit és társait árulónak bélyegezte, lehetővé vált hazahozataluk. Erre 1906-ban került sor. II. Rákóczi Ferenc és fia, József, valamint édesanyja Zrínyi Ilona, továbbá gróf Esterházy Antal tábornok, Sibrik Miklós udvarmester, Bercsényi Miklós és második neje, gróf Csáky Krisztina és Thököly Imre földi maradványait Nikodémiából és Rodostóból az isztambuli Szent Benedek-kolostorban helyezték el, majd onnan Budapestre szállították, ahol október 28-án a Szent István Bazilikában folyt le a gyászszertartás. Másnap a koporsókat Kassára szállították. Gyászkocsikon vitték a koporsókat a Szent Erzsébet-székesegyházba, ahol az északi kripta lett az örök nyugvóhelyük. A kassai rodostói ház felépítésének gondolata még 1904-ben született meg. A magyar kormány megbízásából a Thaly Kálmán vezette bizottság megvette és becsomagoltatta Rákóczi házának teljes berendezését, valamint Edvi Illésnek a Rodostóról készített akvarellsorozatát is. Mindezek 29 nagyméretű hajóládában 1905-ben megérkeztek Kassára. A rodostói ház másának felépítéséről viszont csak 1908-ban született határozat, a kivitelezésre pedig csak az 1940–1943-as években került sor. A határozat megszületését kezdetben az késleltette, hogy folytonosan újabbnál újabb elképzelések, tervek kerültek terítékre, majd az első világháború szakította meg a munkát. A 29 hajóládába csomagolt értékes anyag a Fő utcai Bródy-ház egyik üzleti pincéjébe került, ahol elfalazták, és már a feledés pora lepte volna be, ha 1936-ban nem költözik egy új bérlő a Bródy-házba, aki rábukkant a ládákba csomagolt rodostói ebédlőházra. A leleteket innen a Hóhérbástya kazamatáiba szállították. A kassai rodostói- ház felépítésére végül csak a bécsi döntés után bekövetkezett határmódosítás után került sor, amikor a Kládek és fivérei cég az 1908-as tervek alapján a Hóhér-bástya toldaléképületét építette át. Mivel e toldaléképület alaprajza eltérő az eredeti ház alaprajzától, a kassai nem pontos mása, hanem csak utánzata Rákóczi rodostói házának. Noha Kassát maga Rákóczi nevezte leghűségesebb városának, furcsa fintora a sorsnak, hogy ezután a második világháborúnak is le kellett zajlania, sőt a későbbi úgynevezett bársonyos forradalmat is meg kellett várnunk ahhoz, hogy a Rákóczi-emlékházat 1991-ben végre ténylegesen is megnyissák. A Rudolf Pollák és Jozef Duchoň készítette állandó kiállítás nyolc helyiségben most már méltó emléket állít a nagyságos fejedelemnek. Az első állomáson a látogatóval röviden ismertetik II. Rákóczi Ferenc életét, a Habsburg- ellenes rendi felkelést, amihez tárgyi dokumentumok: korabeli fegyverek, okmányok, fényképmásolatok, képzőművészeti alkotások is tartoznak. A második helyiségben a bujdosók hamvainak hazaszállításához fűződő emlék és kegytárgyak tekinthetők meg. Edvi Illés törökországi akvarellsorozata, valamint a részletek Bercsényi rodostói házából és Mikes Kelemen szobácskájának faragott mennyezete a harmadik teremben látható. A negyedik kiállítási részben a Lux Kálmán építész tervei alapján a rodostói ház utánzatának makettjei és az 1940–1943-ban végzett építkezés fényképdokumetációja látható. Az ötödik szobában találjuk a Rákóczi család arcképcsarnokát, II. Rákóczi Ferenc személyes tárgyait, valamint a szabadságharc korabeli érméket. Az alsó szint utolsó helyiségét korabeli török bútorokkal rendezték be, és itt tekinthető meg az a dokumentumfilm, amelyet II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak 1906-os budapesti és kassai temetésén készítettek. Az emeleten tekinthető meg a rodostói ház eredeti ebédlője, Rákóczi saját maga készítette pipatóriuma, továbbá a fejedelem halotti leple, valamint halotti köntösének foszlányai. Az utolsó kiállítási részben a rodostói kápolnából származó tárgyakat láthatjuk, köztük a miseruhát, a selyem sírfeliratot a Rákóczi-címerrel. A Kelet-szlovákiai Múzeum vezetését dicséri, hogy a kiállított dokumentumokhoz magyar nyelvű feliratokat is csatoltak, és kiadványokban több nyelven is tájékoztatják az érdeklődőket e figyelmet érdemlő emlékházról.