Kártérítés követelése

A férjem tavaly márciusban karambolozott. Ő a főúton haladt, a mellékútról beléjük hajtott egy hölgy. A rendőrök 80 ezer koronára becsülték a kárt. A hölgy még bocsánatot sem kért, azt hajtogatta, hogy vagyontalan, munkanélküli, tőle semmit se követeljünk. Az autónk totálkáros lett. A kárfelmérő 220 ezerre becsülte a javítás összegét. Azt tudtuk, hogy ennyi pénzt a biztosító nem fizet, csak kötelező biztosításunk volt. A biztosító kifizetett 23 ezer koronát. A rendőrségen is lezárult az ügy. A hölgy 5 ezer koronás büntetést kapott . A férjem azt szeretné, ha a károkozó kifizetné a rendőrség által megállapított és a biztosító által kifizetett összeg különbözetét. Voltunk ügyvédnél, aki 2 felszólítást is küldött neki, de nem vette át. Az ügyvédnő üzent, adjuk bíróságra a hölgyet. Ön mit tanácsol?

Jelige: Baleset

A polgári törvénykönyv értelmében mindenki felelős azért a kárét, amelyet a törvény által meghatározott kötelezettségének megsértésével okozott. A közlekedési balesetek esetében ez azt jelenti, hogy az a személy, aki a közlekedési balesetet okozta, felelős a baleset többi résztvevőjének okozott kárért. Ha egyértelmű, hogy kizárólag csak a baleset egyik résztvevője felelős, akkor neki kötelessége a másik félnek okozott teljes kárt megtéríteni. A levélben leírt esetben, tekintettel a kár magasságára és a személyi sérülésre, az ügyben a bíróság járt el, így a jogerős bírósági döntésből kiderül, ki volt a felelős a balesetért. A bírósági döntésben általában szerepel az is, hogy a felelős személy a károsultnak mekkora összegű kártérítést köteles fizetni. A kártérítés összegét a bíróság a károsult által előterjesztett dokumentumok alapján határozza meg. Ha a büntetőeljárás során a kártérítéssel nem foglalkozott a bíróság, akkor a károsult polgári peres eljárásban kérheti a kártérítés megítélését.

A jogosult személy részére a hivatalosan meghatározott kárt elméletileg közvetlenül annak a biztosítónak kellene megtérítenie, amelyiknél a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötött. A biztosító azonban a kár teljes összegét szinte soha nem fizeti meg. Ezért a valós kár és a biztosító által fizetett kártérítés közti különbséget a jogosult személynek közvetlenül a károkozótól kell követelnie. Mielőtt azonban a károkozótól követelne bármit, tanácsos a biztosítót írásban megszólítani és magyarázatot kérni, hogy miért nem fizette ki a kár fennmaradó összegét. Ha a biztosító ekkor sem fizet és létezik jogerős bírósági döntés, amelyben szerepel a kártérítés összege, továbbá a köteles személy sem hajlandó önként fizetni, akkor a jogosult személy elindíthatja a végrehajtási eljárást. Ha a biztosító a kárbecslő által kiállított dokumentumok alapján határozta meg a kártérítés összegét és a bírósági döntésben nincs konkretizálva az összeg, akkor először polgári peres eljárást kell indítani a károkozó ellen, majd a jogerős bírósági döntéssel lehet csak továbblépni. A követelések behajtására vonatkozó eljárást csak akkor érdemes elindítani, ha a károkozónak van vagyona. Igaz, az eljárások minden költségét utólag a tartozónak kell megfizetnie, de hiába a jogerős döntés, ha az érintettnek nincs miből fizetnie. Ha nincs vagyona, akkor a végrehajtó sem tud semmit pénzzé tenni. Ezért tanácsos utánanézni, az érintettnek van-e ingatlan vagyona, dolgozik-e valahol.

Gulyás Éva ügyvéd