Káros a behozatal?

Komárom. A tagoknak alig 30 százaléka vett részt a komáromi regionális agrárkamara tegnapi éves közgyűlésén, és az egész ülésre az általános lehangoltság és apátia volt jellemző. Pastorek Sándor, az agrárkamara járási elnöke az elmúlt év eredményeit értékelve elmondta, hogy a járás mezőgazdasági termelői a 2002-es évet 58 millió koronás nyereséggel zárták, ami csaknem fele az egy évvel korábbi 102 milliós nyereségnek. Az okok egyértelműen az alacsony felvásárlási árakra vezethetőek vissza, amelyeket sok esetben a nagymértékű behozatal szorít a termelői költségek alá. A Komáromi járás termelőit leginkább sújtó problémaként a sertéshús alacsony felvásárlási árát jelölte meg. „Míg a felvásárlási ár kilogrammonként 30 korona, addig az előállítási költségek 40 korona körül mozognak – mutatott rá. – Járásunkban évente 12 ezer tonna sertéshúst értékesítenek a gazdálkodók, ebből következik, hogy az év első négy hónapjában az alacsony felvásárlási ár miatt 40 millió korona bevételtől estek el a sertéstenyésztők.” Ugyancsak kellemetlenül érintette a mezőgazdászokat az a tény, hogy a tej literenkénti felvásárlási ára nem emelkedett 9,50 koronára, és a tavalyi 9,30 koronás szinten maradt. Nem sok jót remélhetnek a baromfitenyésztők sem, hiszen az év első negyedévében már 6000 tonna baromfit importált Szlovákia. Összehasonlításként: 1999-ben egész évben öszszesen 3000 tonnát hoztunk be. „Információim szerint a kínai csirkemell kilója nyolc koronáért jön be az országba, ezzel nem lehet konkurálni. Megjegyzem, az Európai Unió országaiba egy kilogramm kínai csirkét nem lehet bevinni” – tette hozzá. Igaz, hogy a minisztérium állategészségügyi intézkedéseket is kihasználva próbálja megakadályozni a behozatalt, de Pastorek szerint kissé késve reagált a helyzetre. Bár az aratás még messze van, a termelők már most aggódnak a gabona értékesítése miatt, a közraktárak ugyanis még mindig tele vannak a tavalyi terméssel. Ha pedig az alacsony felvásárlási árak miatt egyre több tenyésztő hagy fel a sertéstartással, ez a probléma csak még súlyosbodik. A Komáromi járás termelőit ez annál inkább foglalkoztatja, hiszen a járás szántóföldjeinek 68 százalékán gabonaféléket termelnek. Ján Žižka, a földművelésügyi minisztérium járási kirendeltségének igazgatója egyebek között arról beszélt, hogy a Komáromi járásból eddig mindössze négy vállalkozásnak sikerült SAPARD-támogatást szereznie. Ennek az az egyik oka, hogy a gazdálkodók nem tudják előteremteni a szükséges önrészt, ami alapfeltételnek számít a tervezet pozitív elbírálása során. Másrészt elég szűk volt az a felhasználási terület, amelyre ezek a támogatások meríthetők voltak. Arról, hogy a járás termelői az elkövetkező időszakban bárminemű tiltakozó akciót szerveznének, a tegnapi közgyűlésen nem esett szó. Pastorek Sándor szerint a látszólagos nyugalomnak az az oka, hogy a parlament múlt heti ülésén kiállt a mezőgazdászok mellett, és határozatban szólította fel a kormányt, hogy teljesítse a gazdálkodók követeléseit.