Kapáltak-e az urak szőlőt Gömörben?

SZÁSZI ZOLTÁN

A világ egyetlen kapás királyszobra

Ennek a legendás kapáltatásnak állít emléket a világ egyetlen kezében kapát tartó királyszobra, Holló Barnabás alkotása, melyet Bogár Lajos helyi tanító kezdeményezésére állítottak éppen 101 évvel ezelőtt. Sajógömörön a nagy 19. századi filoxérajárvány elpusztította a szőlőt, s a régi dicsőség is megkopott kissé. Az egykori megyeközpontból nagyközség lett, de a településnek van valami finom romantikája, mintha mindenhonnan a történelem emlékei bújnának elő, látnivaló bőven van itt.

Mátyás király szobrához közel Gömörország oszlopa magasodik, egy ősöreg, a szilicei karszton állva kiszáradt tölgyből faragta Ulman István. Szinte légies ez az alkotás, melyet László Ottó vasmunkái szorítanak körbe, s frissen ültetett szőlők folyondárjai ölelnek. Attól pár lépésre a vidék legrégebbi ágostai evangélikus gyülekezetének neogótikus temploma áll, amelyet minden valószínűség szerint egy 12. vagy a 13. századi templom alapjaira építettek 1882-ben, Benkó Károly építész tervei alapján.

A falu főutcáján észak felé tartva a várhegy és az őrhegy halmai tűnnek fel, jobbra pedig a barokk-klasszicista Szent-Ivány kastély szépen felújított tömbje fehérlik, vele szemben Czinka Panna, a híres cigányzenész emlékműve.

Nyugat felé a régi latin nyelvű gimnázium emléktábláját őrző iskolaépület, mögötte szinte függőlegesen leszakadó domboldal, annak tetején pedig a sáncokkal, árkokkal szabdalt Tovas-tető, amely egy bronzkori erődítmény és telephely lehetett valaha, jelenleg gondozott kiskertek, rét és erdő van itt.

A megye névadó vára

Létezett-e Gumur vezér, akiről Anonymus írásaiban megemlékezik? Valószínűleg nem. Gömör vára viszont igenis létezett, a stratégiai hely évezredek óta lakott. A várhegy 1992 és 1995 közti részleges, leletmentő feltárását – akkoriban kilátóhelyet tervezett oda az önkormányzat – B. Kovács István muzeológus végezte. Egy hordó formájú torony, egy félig földbe süllyesztett lakóház nyomai biztosan felismerhetők és dokumentálhatók voltak. Az is kiderült, hogy a várhegy a honfoglalás előtti időkben is lakott volt, közép és kora bronzkori leletek tanúskodnak erről.

A feltáráskor számos vastárgyat, főleg használati eszközöket, fegyvertöredékeket, rengeteg cserépedény-maradványt, néhány épségben fennmaradt kályhaszemet, szaruból faragott könyvdíszt, üvegedény részét, egy kisebb ezüst kincset (hamisított érméket) és egy aranyból készült gyűrű töredékét is megtaláltak. A várhegy 1995-ben jól bejárható volt, letisztítva várta a további munkálatokat, de azok végül el sem kezdődtek.

Az elmúlt húsz év alatt ismét visszafoglalta a dombot a természet, szinte áthatolhatatlan bozóttá vált a várhegy. Érdemes lenne mégis újra rendbe tenni. Pihenőhellyé, emlékhellyé alakítani. A Sajó-völgy középső és déli részére, a Bükk hegységre nyílik innen pazar kilátás. Talán egy-két szőlőtőkét is el lehetni újra ültetni. Hogy ha erre járna megint Mátyás király, legyen mit megkapáltatnia az urakkal.