Káin, Ábel, könnyű drogok és Árpád-sávos lobogók

Királyhelmec. Meglehetősen bizarr előadás zárta tegnap a Bodrogköz központjában az 1848/49-es magyar szabadságharc tiszteletére rendezett emlékünnepségeket.

A kultúház nagytermében este hat óra után Sólyom Ferenc miskolci magyarságkutató beszélt az alig félháznyi közönséghez az ünnephez illő hevülettel, ám gondolatait talán csak a vájtfülű és eléggé agyafúrt jelenlévők tudták Petőfiék, Kossuthék, Bem apóék és kortársaik cselekedeteivel összefüggésbe hozni. Sajnos, nem állt módunkban végighallgatni a nagyívű eszmefuttatást, azt azonban kijelenthetjük, a beszéd első negyven percében – lapzártáig – a fent említett személyek egyike sem került szóba a királyhelmeci előadáson. Sólyom Ferenc viszont már a bevezetőjében említést tett a népbutító televízióról, Gyurcsány Ferencről, a liberális eszmék káros hatásáról, a könnyű drogokról és a hazug médiáról. Megtudhattuk azt is, hogy a jobb, a jó az igaz szinonimája, míg a bal, a balog az ügyetlen megfelelője ősi nyelvünkben. Ezután a szkíta íjfeszítő népekre, Romuluszra, Rémuszra, Káinra és Ábelre, ĺziszre és Oziriszre majd a Szent Korona Tanra terelődött a szó.

A kivetítőn láthattuk, ahogy már a Képes Krónikában is az Árpád-sávos lobogók alatt küzdenek „az igazak a gazember király ellen”... A hallgatók között bizonyára akadtak olyanok, akiknek a szívéhez szóltak a tanár úr gondolatai, ám bizonyára többekben merült fel a kérdés: 2007 március idusán mi, magyarok, tényleg itt tartunk?!