(A mesterséges intelligencia által generált portré)
Jókai-emlékév: Mit üzen a 21. század olvasójának? (a mesterséges intelligencia gondolatai)

Jókai 200. születési évfordulója remek alkalmat adhat arra, hogy elővéve műveit, egy friss szemlélettel vizsgáljuk meg örökségét.
Kevés magyar író érdemelte ki annyira a „nemzet mesemondója” titulust, mint Jókai Mór. Kétszáz évvel születése után is meghatározó alakja irodalmunknak, mégis felmerül a kérdés: mennyire szól hozzánk ma, a digitális térben létező, feszültségtél terhes világ olvasóihoz?
Jókai művei tele vannak lendületes történetekkel, idealizált hősökkel és romantikus pátosszal. Ez az emelkedett stílus ma már talán szokatlan, de ha a rétegzettségét vizsgáljuk, olyan motívumokat fedezhetünk fel, amelyek még mindig relevánsak. A szabadságharcok, a hűség és az önző érdekek összecsapása, a társadalmi különbségek és az emberi sorsok sokszínű forgataga ma is lekötik az olvasó figyelmét.
Nyelvezete egy külső szemlélő számára talán nehezen befogadható, de ha a sorok közé nézünk, megláthatjuk azt a bravúros nyelvteremtő erőt, amely az irodalom egyik legnagyobb hatású alakjává tette. Jókai a magyar nyelv zsonglőre volt, olyan kifejezéseket alkotott, amelyek örökre beépültek nyelvhasználatunkba. Sokrétű stilisztikai világa új olvasatokat enged: a barokkos képalkotás éppúgy megfigyelhető benne, mint a pontosan megrajzolt karakterdráma.
De mit kezdhet vele egy mai olvasó? Hogyan lehet közelebb hozni az írót az iskolai oktatásban, a színpadon vagy a kortárs irodalom közegében?
Egyik lehetőség a műveinek újrafelfedezése és korszerű értelmezése. A „Politikai divatok” vagy a „Fekete gyémántok” témái ma is aktuálisak: a hatalom természete, a gazdasági erőviszonyok és az egyén helyzete a társadalomban.
Ugyanakkor az is kérdés, hogy a Jókai-kultusz mennyire élő ma. Sokan klasszikusként tisztelik, de vajon olvassák-e még, vagy csupán egy szoborszerű emléket ápolunk?
A modern irodalomtudomány eszköztárával érdemes lenne újra felmérni, mit jelenthet egy-egy regénye egy kortárs olvasó számára. Jókai 200. születési évfordulója remek alkalmat adhat arra, hogy elővéve műveit, egy friss szemlélettel vizsgáljuk meg örökségét. Nemcsak tisztelni, hanem értelmezni is kell a műveit, hogy ne csupán egy letűnt kor emléke legyen, hanem egy olyan szerző, akinek gondolatai ma is hatnak.
A mesterséges intelligencia írása az emlékév kapcsán
(A Magyar Országgyűlés és a Kulturális és Innovációs Minisztérium 2025-öt Jókai Mór-emlékévvé nyilvánította, így tisztelegvén a 200 éve született író előtt. A jublieumhoz kapcsolódva február folyamán (mivel az író ebben a hónapban született) irodalmárok, művészek, művelődésszervezők, kutatók és más szakmák képviselői osztják meg a Jókaival kapcsolatos gondolataikat az Új Szó felületein.)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.