<p>Párommal hat éve élünk élettársi viszonyban. Ő rokkantnyugdíjas, és mivel az utóbbi időben nagyon leromlott az állapota, a gondozója lettem. Havi 150 euró gondozási segélyt kapok. A gyógyszerek drágák, a havi bevételünk pedig minimális, nagyon nehezen élünk. A párom szülei még kiskorában elváltak, az apja azóta felépített egy házat, amelyet adásvételi szerződéssel eladott a másik házasságából származó lányának. A szerződést nem láttuk, csupán a férjem féltestvére állítja, hogy megvette a házat. Az apa ebben a házban él a lányával és annak családjával. A kérdésem az lenne, hogy a párom semmilyen módon nem kötelezheti az apját, hogy támogassa őt? Ebből a házból nem lett volna része a páromnak is? Bele se merek gondolni, hogy ha én nem lennék, ki venné őt pártfogásába. Nincs törvény az ilyen szívtelen szülőkre?</p>
Jogi tanács: Szívtelen szülő
Az alkotmány 41. cikkelye rendelkezik a család védelméről. Ezt az alkotmányos jogot a 36/2005-ös családjogi törvény (CST) fejti ki bővebben. A CST 62. paragrafusának első bekezdése szerint a szülők addig kötelesek eltartani gyermeküket, amíg az nem képes magáról gondoskodni. A tartási kötelezettség nincs életkorhoz kötve. Előfordulhat az is, hogy a felnőtt gyerek már szülői segítség nélkül élte az életét, de később ismét rászorul a támogatásukra, pl. ha egészségi állapota miatt nem képes munkát vállalni és az állami szociális támogatás jogosultsági feltételeit sem teljesíti. Az élettársat a CST nem kötelezi eltartásra, mivel a törvényes tartási kötelezettség csak a házasságban élő társakra vonatkozik. Amennyiben a rászorultnak nincs házastársa és a szülei képtelenek lennének eltartani, a CST 68. paragrafusa alapján indokolt esetekben a testvérét is kötelezhetnék az eltartására: ha az képes rá és a tartás feltétlen szükséges. Arról, hogy az apa valóban eladta-e (vagy talán elajándékozta) leányának a házát, olvasónk meggyőződhet a kataszteri nyilvántartásban online (https://www.katasterportal.sk/kapor/), illetve személyesen is felkeresheti az ingatlan fekvése szerint illetékes kataszteri hivatalt. Ha kiderülne, hogy az apa lányának ajándékozta a házat, érdemes tudni, hogy a Polgári törvénykönyv 484. paragrafusa szerint az örökségébe beszámítják az ajándékozás tárgyát, ha az nem szokványos ajándék. A családi ház ritkán sorolható a fent idézett paragrafus szerinti szokványos ajándékok körébe, ezért ha az apa a leányának ajándékozta a házát és halálakor valami vagyont hátrahagy, a lánya örökségébe beszámolják a reá szállt ház értékét. Ha az apa piaci áron adta el a házat, némi esély marad rá, hogy a bevételt az örökhagyó nem éli fel teljesen és halálakor a fennmaradó összeg vagy a belőle vásárolt vagyontárgy a hagyaték részévé válik.Ha az apa adásvételi szerződés útján, de indokolatlanul alacsony áron adta el a házát a leányának, a fia megtámadhatja az adásvételt mint színlelt ügyletet.Végezetül felhívnám olvasónk figyelmét a pénzbeli juttatások igénylésének lehetőségére a rokkantak számára, melyet a 447/2008-as törvény tartalmaz.Veszelei Viktória jogász
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.