Jogi tanács: Rendezetlen telekügy

Amennyiben a szülők, vagy azok halála után olvasónk a családi házuk alatti telket legalább 10 éven keresztül háborítatlanul használták abban a tudatban, hogy az az övé(k), tehát jóhiszeműen (dobromyseľné užívanie), és ezt a tényt olvasónk bizonyítani is tudja, akkor a telek tulajdonjoga elbirtoklás (vydržanie) útján reá(juk) szállhatott.

Mivel esetünkben nem számíthatunk arra, hogy a családi ház alatti telek ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosai hajlandóak lennének kijelenteni, hogy nincs kifogásuk az ellen, hogy olvasónk legyen a továbbiakban a kataszterben mint telektulajdonos bejegyezve, nem járható út a közjegyző általi elbirtoklási jegyzőkönyv kiállítása, mely alapján nehézségek nélkül be lehetne jegyeztetni olvasónkat, mint telektulajdonost.

Ehelyett, ha tulajdonjogát érvényesíteni szeretné, a bírósághoz kell fordulnia. A Polgári Perrendtartás (90/1963. számú törvény) 80. c paragrafusa szerint indíthat pert a négy telektulajdonosként a kataszterben bejegyzett személy ellen. Keresetében arra kérje a bíróságot, hogy az állapítsa meg a telekhez fűződő tulajdonjogát (žaloba o určenie vlastníckeho práva k pozemku). A keresetlevélben fel kell sorolni minden tényt, ill. mellékelni kell minden iratot, melyek bizonyíthatják az elbirtoklás alapján megszerzett tulajdonjogát. Ilyenek lehetnek pl. a szülei által kötött, padláson heverő, akár érvénytelen adásvételi vagy ajándékozási szerződések, vagy más okiratok, melyek elegendő okot szolgáltathattak arra, hogy szülei telektulajdonosként érezhessék magukat. A tárgyalás során a bíróság megvizsgálja a felek által benyújtott állításokat és az azokat alátámasztó bizonyítékokat. Ha ezek alapján a bíróság megállapítja a felperes elbirtoklás útján szerzett tulajdonjogát, ez szolgál majd alapul az elbirtokló telekhez fűződő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba vételéhez (zápis nového vlastníka dotknutej nehnuteľnosti do katastra nehnuteľností – záznamom).

Ha az elbirtoklással nem járna sikerrel és a telektulajdonosokkal sem tudna a vételárban megegyezni, ismét a bíróság kezében a döntés a telek, ill. a rajta álló ház sorsáról. A Polgári Törvénykönyv (94/1964. sz. törvény) 135 c. paragrafusa szerint szóba jöhet a szolgalom (vecné bremeno) bírói elrendelése is, mely szerint a háztulajdonos bizonyos pénzbeli ellenérték fejében használhatja a háza alatt fekvő idegen telket. Az ügy bonyolultságára való tekintettel ajánlatos az ügyvédi segítség igénybevétele.

Veszelei Viktória jogász