<p>Szomszédunk ugyan a saját udvarában, de a családi házunkhoz rendkívül közel ültetett el egy diófát. A fa növekszik, és a házunkban kárt fog tenni. Azt szeretném megtudni, hogy ilyen esetekben a szomszéd házától hány méterre szabad fát ültetni.</p>
Jogi tanács: a szomszéd diófája
A tulajdonjog nemcsak a vagyon élvezetének szabadságát jelenti, hanem bizonyos korlátokat is támaszt a tulajdonossal szemben. Senki sem gyakorolhatja tulajdonjogát más rovására vagy ellentétben a közérdekkel. Nem tehet kárt más tulajdonában, ha erre nincs törvényes felhatalmazása. A Polgári törvénykönyv (40/1964 -es törvény) 127. paragrafusa tovább részletezi ezt a korlátozást, amikor arra kötelezi a tulajdonost, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, mellyel vagy melynek következményeként az adott viszonyokhoz képest túlzott mértékben zavarná a szomszédait, vagy súlyosan korlátozná őket jogaik gyakorlásában.
A törvény nem állapítja meg, hány méterre ültethet a szomszéd fát a telekhatártól. Ehelyett példaként felsorol néhány nem megengedett magatartást. A tulajdonos például nem veszélyeztetheti szomszédai telkét vagy építményét a saját ingatlanán (beleértve a telkén is) végbevitt építészeti megoldásokkal, felületmódosításokkal, nem terhelheti őket a megengedett mértéket meghaladó zajjal, porral, füsttel, gázokkal, szagokkal, hulladékkal, fénykibocsátással, árnyékolással.
A diófa egyrészt túlzott árnyékot vethet a szomszéd ingatlanára, másrészt gyökerei, törzse vagy ágai átnyúlhatnak a szomszéd telkére, és kárt tehetnek annak tulajdonában is. Szakember tudja megállapítani, mi várható, hogyan fog növekedni a fa, és vajon veszélyt jelent-e majd a szomszéd számára. Jogászként ezért nem tudok olvasónknak választ adni arra, hogy a diófa kivágása vagy átültetése lenne-e indokolt a jelen esetben.
Ha olvasónk úgy gondolja, hogy a fent idézett paragrafus alapján a szomszéd diófája valós veszélyt jelent számára, az illetékes hatóságokhoz fordulhat. Szomszédsági vitákban ideiglenes érvénnyel a községi hivataltól kérhet a károsult védelmet a zavaró hatás megszüntetésére, illetve az eredeti állapot visszaállítására, mégpedig a Polgári törvénykönyv 5. paragrafusa alapján (predbežné opatrenie). A viszony végleges rendezésére a bíróság hivatott, amely a felperes beadványa alapján kötelezheti az alperest a mértéken felüli zavarforrás megszüntetésére.
Veszelei Viktória jogász
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.