Janics Kálmán a szlovákiai magyarság szimbóluma lehetne

BARTALOS ÉVA

Vágkirályfa. Szombat délután megtelt a vágkirályfai kultúrház színházterme. Janics Kálmán halálának tizedik évfordulója alkalmából szülőfalujában rendezett emlékkonferenciát a község önkormányzata és a Fórum Kisebbségkutató Intézet. A hontalanság krónikása – Janics Kálmán című konferencia után megkoszorúzták a politikus, közéleti személyiség mellszobrát.

A hivatalos program egy órakor kezdődött. Janics Kálmán író, történész, orvos életét, munkáját a Fórum Kisebbségkutató Intézet szakemberei és Janics politikus kortársai méltatták. Kocsis Győző vágkirályfai lakos képeken mutatta be a Janics család történetét. A Janics család portréja – családi fotókból készült kiállítást a kultúrházban is megtekintették. Újságcikkek, jegyzetek és Janics kitüntetései is a kiállítás részét képezték. A képanyagot Kocsis Győző szolgáltatta a Fórum Intézetnek. Agárdy Gábor A hontalanság évei című Janics-könyv első szlovák kiadásának történetéről tartott beszámolót. A könyv 1976-ban jelent meg a svájci Bernben. Agárdy Gábor elmondta, egy napja volt a titokban terjesztett könyv elolvasására. „Arra a felismerésre jutottam, hogy Janics ezt a könyvet nemcsak a felvidéki magyaroknak írta, hanem a sérelmek, a gaztettek és a gyilkosságok elkövetőinek és a szlovák nemzetnek, nehogy feledésbe merüljön a történelem komor, sötét és tragikus időszaka” – mondta előadásában Agárdy, aki a kilencvenes évek elején Janiccsal együtt parlamenti képviselő volt. František Mikloško egykori parlamenti képviselő elmondta, az első találkozáskor Janics tipikus idős orvos benyomását keltette, akinek a génjeiben van, hogy környezetében mindent diagnosztizáljon. „Kedves barátaim, ha 1918-tól nézzük az ország történetét egészen a kommunizmus bukásáig, 1989-ig, nem látok sok szimbolikus alakot, személyiséget. A huszadik század első felében ilyen személy Esterházy János. Ő a magyarság jelképe Szlovákiában – mondta. – A század második felében, a kommunizmus bukásáig a fontos személyiségek között látom Duray Miklóst és Janics Kálmánt. Janics megérdemli, hogy a szlovákiai magyar kisebbség példaképe legyen. Minden társadalomnak szüksége van példaképekre.” Csáky Pál előadásából jobban megismerhettük Janicsot. „Kálmán bácsi nem félt a rázós témáktól sem, és bele mert vágni olyan kérdések nyilvános taglalásába is, amelyeket a többség akkor még nem értett, vagy nem tartott időszerűnek” – hangsúlyozta Csáky. A konferencia után a helyi alapiskola mellett folytatódott az emléknap, megkoszorúzták Janics Kálmán mellszobrát, melyet a vágkirályfai önkormányzat állíttatott. Az emlékműnél Bergendi Ferenc polgármester és Bugár Béla, a Híd elnöke mondott beszédet.

Janics Kálmán 1912-ben született Vágkirályfán. Az ország számos településén volt orvos, a kilencvenes évek elején parlamenti képviselőként tevékenykedett, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke volt. Legismertebb könyve, A hontalanság évei a hetvenes évek végén jelent meg Bernben. Janics 2003 augusztusában hunyt el Vágkirályfán.

Az Új Szó a rendezvény médiapartnere