Ismeretlen tulajdonú erdők és ismeretlen tettesek

ErdőirtásA szerző felvételeiA választások után egyesek kormányt alakítottak és bátor szavuk elhalt, az ellenfél eltűnt a politikai süllyesztőben, hivatalnokai viszont pozícióban maradtak, és megható szorgalommal ügyködnek a magán- és önkormányzati vagyon ellenében. Azt senki nem mondta ki, hogy ez a földvagyon soha nem volt nevesítetlen, hiszen azok német és magyar gazdák tulajdonát képezték, akik kimaradtak a kárpótlási törvény időmeghatározásából, vagyonuk most a tűzhöz közel állók számára szabad préda.

Hetény, a Komáromi járásban elterülő település számos történelmi és kulturális emlék hordozója, hiszen azon túl, hogy a korábbi ásatások folyamán kelta és avar temetőt tártak fel, itt született Petőfi és Jókai számtantanára, Tarczy Lajos, és itt élt Csokonai Vitéz Mihály Lillája is.

A falu határában, a Komáromba vezető főút mellett állami címeres táblák tömkelege jelzi, hogy itt valami pótolhatatlan értékű természetvédelmi terület található Hetényi Homok elnevezéssel, ahol számos olyan ritka növény- és rovarfajt találtak, amelyek csak itt, és csak eddig léteztek. A kihelyezett táblák tőszomszédságában ugyanis épp ezekben a napokban az akácerdő tarvágása folyik, ami azon túl, hogy súlyos beavatkozást jelent a természetvédelmi tájba, jogi kérdéseket is felvet, mivel az állami erdészet vágja a magánemberek erdejét.

Mester József körzeti erdész, a fakitermelés felügyelője elmondta, hogy ő nem fellebbezheti meg a főnökség utasításait, végrehajtja azt a vágási tervet, amit parancsba kapott. Tudomása szerint a vágást megelőzően terepszemlét tartottak a környezetvédők is, valószínűleg az ő jóváhagyásukkal adták ki a vágási engedélyt. Végezetül az erdész még hozzátette, hogy „tegnap délután hívott a főnök (április 9. – a szerk. megj.), állítsuk le a favágást, hogy miért, azt nem mondta, az embereim most otthon vannak, most az eddig kitermelt akácot szállítjuk a bajcsi raktárba”. A fakitermelés elkezdésekor a főnökségétől olyan utasítást kapott, hogy ha valaki magántulajdonosként megjelenik, s ezt tulajdoni lappal igazolni tudja, le kell állítani a vágást.

Pavol Piliši mérnök, a Komáromi Földhivatal erdészeti osztályvezetője közölte, ők nem foglalkoznak a fakitermelés engedélyezésével, csupán felügyeleti szervként működnek közre, a tíz évre szóló vágási terveket a Tótmegyeren székelő erdészeti igazgatóság dolgozza ki. Amiről az osztályvezető nem beszélt, az a hivatala működésének alapvető feladata, tételesen az erdőterületek kárpótlási és tulajdonjogi felügyelése, amely Hetény esetében is a jogsértés meghatározó része.

Lucza Sára, Hetény polgármesterasszonya elmondta, sem a tótmegyeri igazgatóság, sem pedig a Bajcsra kihelyezett részleg, sem más hatóság nem értesítette a falu elöljáróságát az erdő kivágásáról, az eseményről lakossági bejelentés alapján szerzett tudomást. A járási székhelyen meglátogatta a környezetvédelmi hivatal igazgatóját, de Sagát mérnöknek a kérdésről nem voltak információi. A hivatal egyik munkatársa – mint később kiderült – részt vett a helyszíni szemlén, de mivel az engedélyezés nem tartozik a járási hivatal hatáskörébe, csupán pozitív szakvéleményt adott ki a fakitermeléshez a környezetvédelmi területen. Sagát mérnök utasította a hivatalnokot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az üggyel kapcsolatban. A polgármesterasszonynak tudomása van arról, hogy a község számos lakosa bejelentette tulajdonosi mivoltát a Tótmegyeri Erdészeti Igazgatósághoz, de amint azt a mostani események bizonyítják, igényüket nem vették figyelembe.

Emil Šimunčit, a Tótmegyeri Erdészeti Igazgatóság Bajcsra kihelyezett részlegvezetőjét telefonon – minő véletlen – egy csődbe ment szövetkezet vagyonkezelője által eladott gazdaközösségi erdő teremszemléjén értem utol. Elmondta, az erdészet részéről minden rendben van, mivel a fakitermelés a vállalat által jóváhagyott gazdasági terv alapján történik, s az engedélyezési folyamat során kikérték a környezetvédők szakvéleményét is, jelen esetben dr. Szabó Erzsébetét. Kívánatosnak tartom megjegyezni, hogy dr. Szabó Erzsébetet, a Duna Menti Környezetvédelmi Iroda komáromi kirendeltségének vezetőjét szigorú és nagyon következetes környezetvédőként ismerem, éppen ezért furcsállom, hogy egy ilyen kiemelt környezetvédelmi területre, ahol a fák kivágása után azonnal beindul az erózió, s az megy tönkre, ami miatt védetté nyilvánították a hetényi homokdombokat, jóváhagyó véleményezést adott. A Duna Menti Környezetvédelmi Iroda egyébként nem hatóság, magát az engedélyt a kerületi környezetvédelmi hivatal adja ki. A későbbiek folyamán Šimunči úr elmondta azt is, hogy az ő tudomásuk szerint itt ismeretlen tulajdonosú erdőrészekről van szó, mivel állami tulajdonú erdő az igazgatóság hatáskörében alig található, Hetényen is érvényes bérleti szerződések alapján vágják az erdőt. Kérdésemre, ki és kivel kötött bérleti szerződést, a felügyelő nem tudott választ adni, mivel szerinte erre a kérdésre csak az igazgatóság adhat választ. Annyit még közölt velem, hogy április kilencedikén valaki felhívta őt a Komáromi Környezetvédelmi Hivatalból, és a telefonbeszélgetés eredményeként még aznap leállította a vágást. Azt, hogy ki hívta fel őt, nem tudta, mielőtt pedig megválaszolta volna a kérdésemet, miszerint ha egy ismeretlen telefonáló kérése alapján leállítják a vágást, azt sejteti-e, hogy az engedélyeztetéssel nincs minden rendben, kikapcsolta a telefonját.

Megrakják a faszállítót Dékány György mérnök, Hetény alpolgármestere, aki a kezdetektől részese és egyik mozgatója a községet érintő kárpótlási folyamatoknak, elmondta, 1993-ban polgári társulásként alakult meg a falu erdőtulajdonosokból álló társulása, mely bejegyzést nyert. Az önálló gazdálkodáshoz jogosítvánnyal rendelkező erdészt kellett volna alkalmaznia, ami ilyen kis területet képező erdőre jelentős ráfizetést jelentett volna. Maga az ide vonatkozó törvény méltánytalan a síkvidéki erdőtulajdonosok számára, hiszen azon hegy- és dombvidéki községekben, hol nem a szántó, hanem az erdőterület a meghatározó, alkalmazhatnak erdőfelügyelőt, mivel a kitermelt fa árából meg tudják fizetni a munkáját. A szlovákiai erdőgazdálkodásban uralkodó tragikomikus helyzetet kiválóan illusztrálja Dékányék esete, akiknek erdőtulajdonuk van épp a most taglalt parcellában, s mint fűrésztelep-tulajdonos számos esetben vásárolt az erdészet által itt kivágott fából is.

Az erdészet számára valamilyen érthetetlen okból nagyon sürgőssé vált a kitermelt gömbfa elszállítása, mivel egy nap alatt az összes rönköt eltüntették az erdő széléről. A bajcsi vasútállomás mellett található lerakat raktárosa nagyjából azon a szinten utasított ki bennünket az udvarról, mintha tizenöt évvel ezelőtt egy szovjet lőszerraktárt fényképeztünk volna, sőt követelte, hogy a fotós vegye ki a filmet a gépből, mivel elkövettük azt a megbocsáthatatlan bűnt, hogy közterületen lefényképeztük egy állami cég faszállító autóját. Igaz, büszkén elmondhatjuk magunkról, hogy saját szemünkkel láttuk azt a fát, amelyet a mezőgazdasági miniszter feljelentése alapján kirakattak a vagonokból, s a film is a gépben maradt.

Ami a hetényi természetvédelmi területen letarolt erdőt illeti, ismeretlen tettesek vélhetően megszegték mind a környezetvédelmi, mind pedig a földtörvényt. Ugyanez az ismeretlen tettes, gyanítom, az állam szerepét vállaló erdészet pedig fényes nappal meglopta saját adófizető polgárait.