Rágcsálók, pusztító viharok, jégeső: idén rájár a rúd a szlovákiai gazdákra

„Mi már tavaly ősszel jeleztük, hogy 2024-ben a mezei pockok elszaporodása katasztrofális helyzethez vezethet a mezőgazdaságban, és az előrejelzésünk sajnos bevált. A rágcsálók okozta károk már most elérik a 13,5 millió eurót, és ez az összeg az elkövetkező időszakban látványos ütemben nőhet” – figyelmeztet Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. Szerinte eddig a Nyitrai és a Lévai járásból érkezett a legtöbb bejelentés, a termést azonban a Nagyszombati, a Pozsonyi, a Trencséni és a Bártfai járásban is nagyban pusztítják a rágcsálók.

Gyorsan szaporodnak

Kedvező időjárási körülmények esetén, ha enyhe a tél, és sok a táplálék, a mezei pockok gyorsan szaporodnak, egy évben akár 10-szer is fialnak, és egyszerre 8–12 kölykük van. A mezei pocok ráadásul nagyon falánk mezőgazdasági kártevő. Szinte minden szántóföldi növényben kárt tesz, a kalászosoktól kezdve a lucernán és a kukoricán át a répáig és a burgonyáig. 

„Míg az elmúlt években főként Nagyszombat környékén szaporodtak el a rágcsálók, ma már elmondhatjuk, hogy szinte mindenhol felfalják és tönkreteszik a termést. Jelenleg a legnagyobb kárt az őszi repce, az őszi búza, az őszi és tavaszi árpa, valamint a kukorica esetében regisztráljuk. A Lévai járásban a kár a megfigyelt gazdaságokban 65%-os, sőt egyes helyeken, különösen Zselíz környékén már-már végzetes”

 – állítja Gajdoš.

Emberre is veszélyes

A mezei pockok az elmúlt években a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara kárfigyelése alapján Szlovákia szerte több tízmillió euró értékű termést semmisítettek meg, a bejelentett károk ráadásul csak az SPPK tagjaitól származnak, így a valóságban minden bizonnyal jóval nagyobbak is lehetnek. 

„Egy-egy mezei pocok évente körülbelül 1,6 kilogrammnyi gabonát és 8,2 kilogrammnyi zöld növényi részt fogyaszt el. Hektáronként 200 egyedes populációnál ez komoly problémát jelent. Ezenkívül súlyos fertőző betegségeket is terjeszt, amelyek közül a legismertebbek a tularémia, a Q-láz, a leptoszpirózis és a súlyos tüdőgyulladást okozó hantavírus”

 – figyelmeztet Gajdoš.

Mi áll a háttérben?

A rágcsálók jelentős túlszaporodásához Gajdoš szerint hozzájárultak az uniós szabályok által megkövetelt biosávok és a parlagon hagyott földek is, amelyek ideális élőhelyet biztosítanak a mezei pockoknak. Az SPPK ezért azt javasolja, hogy a pozsonyi Központi Mezőgazdasági Minőségvizsgáló és Ellenőrző Intézet (ÚKSÚP) munkatársai mérjék fel a helyzet súlyosságát, és készítsenek erről egy jelentést. Ezzel párhuzamosan módosítani kellene az ökoszisztémákkal kapcsolatos stratégiai tervet. Támogatják azt a módosítást, hogy a gazdálkodó ne legyen köteles a 20 hektárnál (védett területeken) vagy 50 hektárnál (védett területeken kívül) nagyobb szántóterületeket biosávokkal felosztani. Azt is meg kellene fontolni, hogy a biosávok létesítését más intézkedésekkel helyettesítsék.

Viharok és jégeső

Idén a heves esőzések is felelősek a terméshozam csökkenéséért és a gabona minőségének a jelentős ingadozásáért, amire már a szlovákiai malmok is felhívták a figyelmet. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara tagjai eddig 21,7 millió eurós nagyságrendű és több mint 37 ezer hektárnyi területen keletkezett kárról beszélnek.

A viharkárok azonban nem csupán a gazdáknak okoznak fejfájást, amit a legnagyobb szlovákiai biztosítótársaság legfrissebb, szerdán közzétett adatai is alátámasztanak. Ezek szerint idén június eleje óta az Allianz – Szlovák Biztosító ügyfelei naponta átlagosan 75 olyan káreseményt jelentettek be, amelyek mögött a szélsőséges természeti jelenségek állnak. 

„Június eleje óta a természeti csapások csak a mi társaságunknál 3706 káreseményt okoztak, ami 135%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Már a nyár első hat hetében ezeknek a káreseményeknek a teljes költsége meghaladta az 5 millió eurót, ami majdnem ugyanannyi (5,2 millió euró), mint amennyit az Allianz 2022-ben az egész évben fizetett az ügyfeleinek az elemi károkra”

 – mondta el lapunknak Lucia Strnad Muthová, az Allianz – Szlovák Biztosító szóvivője.

A fent jelzett károk felét az árvíz és belvíz okozta. A második legpusztítóbb elem a jégeső, amely az összes természeti kár egyharmadát okozta. Eközben a jégeső okozta károk költsége messze a legmagasabb, az összes költség közel 67 százalékát tette ki. „A legtöbb bejelentés a Breznóbányai, Érsekújvári, Nyitrai, Pöstyéni, Komáromi, Kassai és Gyetvai járásból érkezett. Az ügyfeleink leggyakrabban a házak pincéinek, garázsainak és alagsorainak az elárasztásáról, beázott falakról, tönkrement vakolatról, valamint a sár és a víz lerakódása által megrongált kazánokról, fűtőberendezésekről és bútorokról számoltak be” – tette hozzá Muthová. Szerinte a károkat minél hamarabb jeleznünk kell a biztosítónak, akár online, akár telefonon. „Fényképezzék le a kárt, és csatolják a fényképes dokumentációt a kárbejelentéshez. A teljes körű fedezethez azonban megfelelő biztosítást kell kötni, rendkívül gyakori problémának számít ugyanis az alulbiztosítás. Ezért azt tanácsoljuk az ügyfeleinknek, hogy vizsgálják felül a biztosítási szerződéseiket, úgy módosítva a biztosítási összegen, hogy az fedezze a valós értéket” – figyelmeztet Muthová.