Információcsere a „varratmentes” Európa érdekében

A többállomásos „turné” kelet-szlovákiai helyszínére a régió magyar nemzetiségű polgármestereit, képviselőit és civil szervezeteit hívták meg. „Azokról a célokról, elképzelésekről, projektekről cserélünk eszmét, amelyek Magyarországon már működnek, és a szomszédos országokban élő magyar közösségeket is érinthetik. Kapcsolódási pontokat keresünk. Jelentős források állnak rendelkezésre határ menti és határon átnyúló kezdeményezésekre a 2007–2013 közötti időszakban. Ezek lehívásához viszont nem elegendő az az ismeretanyag, amelyet az elmúlt tizenöt évben begyűjtöttünk a már megszokott pályázati rendszerekben. Új ismeretekre, valamint szoros és konkrét együttműködésekre van szükség” – hangsúlyozta Gémesi Ferenc, a Miniszterlnöki Hivatal Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára.

Az emúlt években mind Magyarország, mind Szlovákia elsősorban azzal volt elfoglalva, hogy saját magának építse ki azokat a rendszereket, amelyeken belül működni tud az Európai Unióban. „Ma már azokat a forrásokat is be tudjuk vonni, amelyek lehetővé teszik a fejlesztési elképzelések megvalósítását. hogy valóban jó közös programokat dolgozzunk ki e források megszerzése érdekében. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, különböző színtű együttműködésre van szükség. Nyilván elengedhetetlen a kormányok együttműködése. A fejlesztési tervekből kitűnik, hogy milyen célok és prioritások jelennek meg az egyes országokban. Már ezek meghatározásánál is jelentős szerepük van a régióknak, önkormányzatoknak, ennél is fontosabb azonban, hogy a helyi közösségeknek a gyakorlati munkában, a kivitelezésben, valamint a határ túloldalán történő partnerkeresésben is fontos szerepük van” – hangsúlyozta a szakállamtitkár. Hozzátette, maguk az előadók is okulni akarnak ezekből a konzulációkból, hogy ötleteket, javaslatokat tudjanak adni a fejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, politikusoknak a magyar–szlovák együttműködéssel kapcsolatban.

Gémesi elmondta, a Szülőföld Alapba viszonylag rövid idő alatt sikerült összevonni azokat a forrásokat, amelyeket eddig elszórtan találtak meg a pályázók. Jelenleg mintegy kétmilliárd forint áll rendelkezésre az alapban, és remélhetőleg egy jól működő rendszer fogja szolgálni az identitásmegőrzést és a kultúra ápolását.

Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója szerint nem mindegy, hogy az elmúlt nyolc évtizedben bennünket ért sérelmeken fogunk-e keseregni, vagy észbe kapunk, és megragadjuk az új lehetőségeket. „Az a kérdés, tudunk-e közös célokat, érdekeket találni, és megtanulunk-e együttműködni. A rendszerváltás után a sorok között azt ígérték, hogy Magyarország majd megoldja valamennyi szomszédos államban élő magyar közösség gondjait. Ez túlzott optimizmusnak bizonyult. Magyarország akkor sem lenne képes erre, ha háromszor-négyszer olyan gazdag volna, mint amilyen. Ma Kassa és Miskolc bizonyos értelemben egymás riválisai. A határ két oldalán fekvő többi regionális központ is hasonló helyzetben van, és hihetetlen intenzitással revitalizálódnak” – hangsúlyozta Törzsök Erika. Szerinte valamennyi új tagállamnak meg kell fontolnia, hogy az ír vagy a görög példát kívánja-e követni. ĺrországban megragadták az új lehetőségeket, és dinamikus fejlődés vette kezdetét, Görögorszában viszont szinte semmit nem használtak ki az EU által nyújtott lehetőségek közül.

Rajnai Gábor, a nemzetpolitikai ügyek főosztályának vezetője a természetes, mesterséges és mentális határokról szólt. Szerinte a „határ” szó hallatán a legtöbb embernek az elválasztó jelleg ugrik be, holott mostantól kezdve az egymással való határosságból, a kapcsolatokból adódó lehetőségekből kellene profitálnunk.

Fontos az összehangolódás

Az Európa Tanács augusztus elsejével érvénybe lépő rendelkezése alapján a régiók, azaz a kerületi önkormányzatok szerepe jelentősen megnő. Az Európai Unió központjában rájöttek, hogy ha csak a kormányokkal működnek együtt, a támogatás nem tud elég hatékony lenni, mivel nem jut le helyi szintre. A régiók tehát „önjáróvá” válnak az egymás közti és a Brüsszellel folytatott kommunikáció tekintetében egyaránt. Ezért nagyon fontos, hogy a határ menti térségek saját programjaikat tényleges, valós szándékok, adottságok és értékek mentén fogalmazzák meg. Ha például a határ egyik oldalán utat kezdenek építeni, gondoljanak arra, hogy az kapcsolódjon a határ másik oldalán már meglévő útra. Ugyanez vonatkozik a környezetvédelmi, vízgazdálkodási, idegenforgalmi és egyéb programokra is. Ha nem találkoznak az érdekekek a határ két oldalán, a programok akár gyengíthetik is egymás hatékonyságát. (juk)

Óriási integrációs lehetőség

Óriási lehetőség, hogy jövő januártól már nem határon túli magyarokról fognak beszélni Magyarországon, hanem például kassaiakról, dunaszerdahelyiekről és ipolyságaiakról. Az egymás felé forduló régiók gazdasági pozíciójának erősítésével, a térségi szemlélet kialakításával megszüntethetők azok a szorongató állapotok, amelyek eddig jellemzőek voltak a határ menti térségekre. A határokon átnyúló fejlesztési lehetőségek kihasználásával olyan projektek is megvalósulhatnak, amelyek mindkét oldalon hasznosak lehetnek. Nem mellékes, hogy ily módon a duplicitás is elkerülhető. A magyar kormány számára fontos a kisebbségi létből adódó hátrányok ellensúlyozása, viszont a rendelkezésre álló forrásokat nem lehet etnikai alapon felhasználni. Az jár jól, aki tájékozott, aki megfelelő szellemi munícióval rendelkezik. Az európai területi együttműködésre Magyarországnak szánt uniós támogatás összege 689 millió euró, ebből a magyar–szlovák határszakaszon 176 millió euró hívható le. (juk)